A mesterséges bőr hatszögletű sejtekből áll, melyek nagyjából akkorák, mint egy kéteurós érme.
Robotoknak fejlesztettek ki bőrt müncheni kutatók: elsőként láttak el egy emberméretű robotot teljes mértékben mesterséges bőrrel, hogy jobban érzékelje környezetét és képes legyen akár egy lábon is egyensúlyozni.
A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) csütörtöki közlése szerint a mesterséges bőr hatszögletű sejtekből áll, melyek nagyjából akkorák, mint egy kéteurós érme. A bőrt először a H-1 nevű, emberméretű roboton vetik be: 1260 sejttel és több mint 13 ezer szenzorral rendelkezik a felsőtestén, karján, lábán és még a talpán is.
Mikroprocesszorok érzékelik az érintést, gyorsulást, közeledést és hőmérsékletet. Összehasonlításképpen: az emberi bőr mintegy ötmillió receptort tartalmaz – mondta el Gordon Cheng kutató. A robotbőr fejlesztésének eddigi legnagyobb akadályát a adatfeldolgozási kapacitás korlátai jelentették. A rendszerek ugyanis már néhány száz szenzor adatától is telítődtek.
Ennek a problémának a megoldására a müncheni kutatók a bőrsejteket nem folyamatosan figyelik, hanem egy úgynevezett eseményalapú rendszert használnak. Így az adatfeldolgozási rendszer terheltsége akár 90 százalékkal is csökkenhet. „Rendszerünket arra alakítottuk ki, hogy problémamentesen és gyorsan tudjon működni minden lehetséges robottípussal. Most azon dolgozunk, hogy még kisebb bőrsejteket tervezzünk, melyeket a jövőben nagyobb mennyiségben tudunk előállítani” – fejtette ki Cheng.
(MTI)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
Nagy vihar van készülőben a német labdarúgásban.
Kétségtelen tény, hogy ebből a tragédiából egy kiút van: az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
