A Magyar Nemzeti Bank konfliktusairól ír a Die Presse, ám a napokban nem is a kormánnyal, hanem Parragh Lászlóval csapott össze igazán a jegybank. Közleményében azt írja, a kamarai elnöknek a gazdasági ismeretei és a szövegértési képességei is gyengék.
A kormány és a Magyar Nemzeti Bank konfliktusáról cikkezik az osztrák Die Presse – igaz, a napokban Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is beszállt a harcba.
Orbán Viktor az Országgyűlésben beszélt arról, hogy a kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét, miután az energiaárak és a brüsszeli szankciók olyan mértékűvé emelték azt, hogy a jegybank már nem tud megbirkózni vele. A Világgazdaság konferenciáján ennél is tovább ment Parragh László, aki azt mondta, az MNB-nél nem ismerték fel időben a problémát, és „csekély vigasz, hogy nem értenek hozzá”. Ugyanezen az eseményen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úgy fogalmazott:
küklopszüzemmódban működik a jegybank, reméljük, nem vakul meg.
A Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank szerdán szokatlanul éles közleményben ment neki Parragh Lászlónak. A jegybank szerint a kamara elnökének legújabb kijelentései ismét hemzsegnek a tárgyi tévedésektől, egyértelműen alátámasztva hozzá nem értését.
Parragh Lászlónak azonban nemcsak a gazdasági ismeretei, hanem szövegértési képességei is gyengék – teszi hozzá a közlemény.
Ezt is ajánljuk a témában
Érdemes a hazai gazdaságpolitikát alakító három döntéshozó, Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadásaiból kiindulni.
A Die Presse szerzője mindenesetre azt állítja, Matolcsy György azzal vívta ki a kormány haragját, hogy kritizálni merte Orbán Viktor gazdaságpolitikáját.
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Kontextusba helyezte a lap a mostani inflációt.
Kis túlzással még történelmi párhuzamot is felfedezhetünk.
Az antifák a mostani „kulturális elit” rohamosztagosai lettek a világhírű szociológus szerint.
Eláruljuk, az égvilágon semmi. No de akkor mégis, miért nem értékesítői állást hirdetnek a cégek? Ennek jártunk most utána egy szakértő segítségével.
