Az Egyesült Királyságban minden harmadik tanuló valamely etnikai kisebbség tagja, Bécsben a mai óvodások 60 százaléka nem német anyanyelvű családból származik. Becsengetési körképünk Európa jövőjéről!
Épp most múlt el a nyár utolsó hétvégéje, minden iskolás feje fölött ott lebeg Damoklész kardjaként a közelgő iskolakezdés. Az első sokkon már július közepén túltette mindenki magát, amikor meglátta a tanszereket a bevásárlóközpontok polcain, majd a másodikon is, amikor már kifejezetten azokért kellett menni a boltba. Ilyenkor a diák nem tehet mást, mint kihasználja a nyár utolsó napjait, és azon is elmélkedhet, melyik országba kéne elköltözni, hogy tovább tartson a nyári szünidő.
Sajnos a legtöbb európai országban nem járnánk jobban – esetleg még egy hetet spórolhatnánk –, de minél nyugatabbra haladunk, annál kevésbé valószínű, hogy kiszúrnak minket a sok külföldi között. Míg Olaszországban a diákok 10 százaléka nem olasz állampolgár,
az Egyesült Királyságban minden harmadik tanuló valamely etnikai kisebbség tagja.
De melyik országokban van a legtöbb külföldi diák, honnan érkeznek, és milyen hatással vannak a társadalmakra?
Az elmúlt huszonöt évben drasztikusan megnőtt a nem olasz állampolgárságú tanulók száma az ország egész területén. Míg az 1996/1997-es tanévben a diákok mindössze 0,7 százaléka volt külföldi, az arányuk mára meghaladja a 10 százalékot is. Arányuk az összes diákot tekintve pedig a '80-as évek közepe óta folyamatosan nő. Bár a 2021/2022-es tanévben – évek óta először – visszaesést mértek a külföldi diákok számát illetően (887 ezerről 865 ezerre), arányosan ismét növekedés volt tapasztalható, mivel az olasz diákok száma még nagyobb mértékben csökkent. Ez részben a koronavírus-járványnak, részben a csökkenő születésszámoknak tudható be.
Olaszország esetében érdekes, hogy a külföldi tanulók háromnegyede már olasz földön született, vagyis második generációs bevándorlók. Nemzetiségüket tekintve közel kétszáz ország képviselteti magát az olasz iskolapadokban.
Legtöbbjük továbbra is Romániából, Albániából és Marokkóból érkezik,
őket követik a kínaiak, egyiptomiak, indiaiak és pakisztániak.
Az elmúlt években csak a Marokkóból és Egyiptomból érkezők száma növekedett, a többi országból egyre kevesebben vándorolnak a mediterrán országba.
A területi elosztást illetően inkább az ország északi részén integrálják az osztályokba a bevándorlók gyerekeit. Míg a milánói központú Lombardiában van a legtöbb külföldi tanuló (nagyjából 221 ezer), arányát tekintve a délebbre fekvő Emilia Romagnában vannak a legkevesebben az olaszok, ahol a diákok 17 százaléka külföldi. A szegényebb déli tartományokban szinte elhanyagolható, alig pár százalék a bevándorló diákok száma.
Mindössze egy tanév leforgása alatt 77 ezer diák érkezett Franciaországba, és jelentkezett, hogy szeretne részt venni az oktatásban. Olaszországhoz hasonlóan itt is folyamatosan nő a bevándorlók aránya,
idén tavalyhoz képest 20 százalékkal több fiatalt és gyereket regisztráltak.
Ebben az évben több mint 20 ezren érkeztek Ukrajnából, de sokan származnak az ország egykori gyarmati területeiről is. Franciaországban egy ideje szembesültek már ezzel a helyzettel, ezért 2014 óta nyilvántartják a nyelvet nem beszélő külföldi diákok érkezését, és komplett stratégiát dolgoztak ki az integrálásukra.
Bár azt gondolnánk, Párizs igazi kozmopolita metropolisz, nem a főváros a leginkább érintett terület.
A legnagyobb növekedés idén Nizzában, Normandiában, Dijonban és Strasburgban volt, mindegyik területen több mint 50 százalékkal növekedett az érkezők száma. Persze a nagyvárosokban jobban megfigyelhető a népesség összetételének a változása, így azért Párizsra is jellemző a migráns hátterű diákok beáramlása.
Az osztrák és német nagyvárosok óvodáiban nem kell meglepődnünk, ha ezt a kérdést hallva értetlenkedve néznek ránk a helyi fiatalok.
A 2022-es év végi adatok szerint Berlin lakosságának negyede külföldi volt, egyes kerületekben ez az arány a 36 százalékot is meghaladta.
A legtöbb berlini bevándorló Törökországból, Ukrajnából és Lengyelországból érkezik.
A három ország összesen 200 ezer fővel képviselteti magát a német fővárosban.
Ez az óvodákban és iskolákban sincs másképp. Már a kétezres évek elején olyan hírekkel találkozhattunk, hogy Berlin több iskolájában is 80 százalékos a külföldi gyerekek aránya.
Egy korábbi riportban egy német édesanya arra panaszkodik, hogy az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban található Essen városában a kisfia idegennek és kiközösítettnek érezte magát, mert ő volt az egyetlen, aki németül beszélt a csoportban.
De Ausztriában is egyre feltűnőbb a helyzet. Míg országos szinten 29 százaléka az óvodásoknak külföldi,
Bécsben az óvodások 60 százaléka nem német anyanyelvű családból származik.
Ez az az arány az iskolában sem javul: országszerte 26 százalék, a fővárosban 52 százalék a külföldi. Persze Ausztriába sokan költöznek akár Magyarországról is, mégsem az európai migránsok aránya a számottevő. Ötven év alatt rohamosan megnőtt a muszlim lakosság aránya az országban. A hetvenes évek elején 22 ezer, mára közel 800 ezer muzulmán él nyugati szomszédunkban.
Az Egyesült Királyságban érdemes kiemelni Angliát, ezen belül is Londont, ahol kiemelkedően magas a külföldi tanulók aránya. Míg az egész országot tekintve – Skóciát, Walest és Észak-Írországot is beleértve – a diákok 18 százaléka származik külföldi szülőktől, Angliában ez az arány durván kétharmad. Az Independent Schools Council 2023-as tanulmánya szerint 2022-ben
a magániskolákban 61 százalék, és az állami iskolákban is csak 65 százalék volt a fehér bőrű brit diákok aránya.
Ez azt jelenti, hogy a tanulók több mint egyharmada bevándorló családból származik. Ráadásul nincsenek is minden városban többségben a helyiek.
A londoni magániskolákban kevesebb mint 40 százalékban vannak jelen a tősgyökeres britek, ami azt jelenti, hogy itt megfordult az arány: majdnem a diákok kétharmada tartozik valamilyen kisebbséghez.
Etnikai hovatartozásukat tekintve az országban regisztrált 8 millió diák 72 százaléka fehérnek, 11,5 százaléka ázsiainak, 6 százaléka feketének vallotta magát. A maradék 2 százalék nem tudta magát egyik kategóriába se besorolni.
Ahogy korábban említettük, Franciaországnak régóta próbálkozik integrációs programok kidolgozásával. Az oktatási rendszerbe belépő külföldi diákokkal több tesztet is kitöltetnek, hogy felmérjék, milyen nyelvi és tanulmányi szinten vannak, és az alapján integrálják őket az osztályokba.
Az oktatás válságával egy időben azonban a bevándorló diákok integrálása is akadozik,
azért is, mert egyre többen érkeznek külföldről.
A nyugati társadalmak elöregedése miatt részben megoldást nyújthatnak az érkező fiatalok – Franciaországban például ezért is nem csökkent eddig a népesség –, ugyanakkor komoly kiadásokat és társadalmi problémákat okoznak a kormányoknak. Egyrészt, mivel a bevándorló gyerekek egy része meg se próbál integrálódni, akik mégis, azok sokszor le vannak maradva a többi diákhoz képest, és visszahúzzák őket is.
A jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy a nyugat-európai országokba a jövőben az eddigieknél is több diák fog érkezni külföldi háttérrel, mert sem a migráció nem esik vissza, ahogy a gyermekvállalási kedv sem növekszik az őslakosok körében.
Nyitókép: Richard BOUHET / AFP
Még meg sem száradt a tinta az olaszországi egyezségen, amit a G7-országok a karbonszűrő nélküli szénerőművek 2035 végéig történő kivezetéséről kötöttek, az olaszok máris jelentősen megnehezítenék a vállalások teljesítését azzal, hogy megtiltanák a nagy napelemparkok telepítését a mezőgazdasági területeken.
Már Elon Muskot is foglalkoztatja a német jogállam helyzete.
Oktatási körkép: jelentős az eltérés az európai országok között a legmagasabb szintű felsőfokú végzettséggel rendelkezők számát illetően.
A Zöldek erőszakolták ki a kormánypárti koalícióban maradásért cserébe.
Luxusajándékok után súlyos kritika.
A francia elnök kihasználta ezt az ajándékcserét, hogy megmutassa a francia kultúrát és luxust.
A HVG és az Átlátszó után már a saját hívei sem hiszik el Magyar képtelennek tűnő meséjét az internetblokkolóról.
Azt is nyilvánosságra hozták, hogy hol fog megszállni Hszi Csin-ping.
