A magyar kérés
Magyarország aggályai más jellegűek voltak. 2023 tavaszán delegáció utazott a két országba, hogy a magyar kormány sérelmeivel szembesítsék a helyi politikai vezetőket, mivel Budapest
Svédország és Finnország az elmúlt években rendre alaptalanul bírálta a magyar jogállamiságot.
Ahogy a Mandiner korábban beszámolt róla: az Európai Parlamentben a finn konzervatív Petri Sarvamaa, a svéd baloldali Malin Björk és a svéd szociáldemokrata Evin Incir rendre támadták Magyarországot a jogállamiság lebontása miatt, és pénzügyi megbüntetéséért lobbiztak. „Orbán lábbal tiporja mindenki jogait, lábbal tiporja a demokráciát, lábbal tiporja a bíróságok függetlenségét. Pontosan ezt akarják Svédországban is csinálni a Svéd Demokraták – ha nem vigyázunk. Ne hagyjuk, hogy ez terjedhessen. Az EU ne fizessen ki pénzt Magyarországnak” – fogalmazott 2022 november 21-i strasbourgi felszólalásában Malin Björk.
Végül Magyarország külön választotta a két ország kérelmét és megszavazta a finn csatlakozást, de a svédek kérelme nem került napirendre a tavaly nyári NATO csúcstalálkozó előtt. Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója tavaly még a finnek csatlakozásának megszavazása előtt elmondta,
„a helyzet a napnál is világosabb: támogatjuk a svéd csatlakozást is, a kormány már döntött róla, a parlamenten a sor, de van egy kis bökkenő”.
A magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látták, az elmúlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot – mondta.
A vita vége
A török parlament végül elfogadta a svéd korrekciókat és idén januárban megszavazta Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Orbán Viktor miniszterelnök a török szavazás napján meghívta Magyarországra a svéd miniszterelnököt, hogy személyesen tárgyalhassanak. Ulf Kristersson Svédország miniszterelnöke január 23-án pénteken érkezik Budapestre.
A látogatás előtt a Fidesz frakció bejelentette, hogy támogatni kívánja Svédország csatlakozását a NATO-hoz.
Pål Jonson, svéd védelmi miniszter úgy reagált a hírre egy, Ukrajnának szánt új svéd csomagról tartott sajtótájékoztatón, hogy „természetesen üdvözöljük, ha ez teljes értékű szövetségessé tesz minket” – idézte a Tidningen Näringslivet.
„Ha hétfőn szavaznak erről, akkor az elnöknek, vagy ebben az esetben a házelnöknek alá kell írnia, majd a svéd kormány döntést hoz, és utána a svéd fél átmegy és átadja a csatlakozási jegyzőkönyvet az amerikai külügyminisztériumnak” – folytatta Jonson.
A svédek a 90-es években jelentősen leépítették a hadseregüket – írja a BBC. Svédország katonai kapacitása jelenleg 57 000 fő. Az ország 2018 elején visszahozta a sorkötelezettséget, miután 2010-ben felfüggesztette, és a jelenlegi legfeljebb 6000 sorköteles létszám 2025-re 8000-re emelkedik.