Mi lesz veled, Szentendre?

A Nemzeti Galéria után a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumnak van a legjelentősebb modern kori képzőművészeti gyűjteménye Magyarországon. A gyűjtemény egészét tekintve majdnem tízezer darabról van szó. A hazai képzőművészet egyik legjelentősebb korszakának, a magyar modernizmusnak Szentendre volt az egyik bölcsője. Olyan festőktől vannak főművek itt, mint Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre, Anna Margit, Ámos Imre, a későbbi időszakból Barcsay Jenő, Czóbel Béla.  „Többünk félelme, hogy a város értékes gyűjteményét elviszik” – nyilatkozza lapunknak egy, a város kulturális történéseire jól rálátó forrásunk.

Lassan hét éve, hogy a megyei múzeumok fenntartása átkerült a településekhez. Szentendre akkori vezetése és képviselőtestülete

hiszen működésük elsősorban a városnak nagyon fontos. Ez alatt a hét év alatt nem volt arra precedens, hogy a város vezetése átadja a múzeum irányítását, főleg, hogy nincs is, aki átvegye az infrastruktúrát – mondja neve elhallgatását kérő informátorunk. A múzeum költségvetését drasztikusan megvágó új városvezetés azonban jócskán veszélybe sodorta a város kulturális értékeinek otthont adó intézményt, valamint a település kulturális életét, ezzel kockáztatva a város egyediségét.

A Fülöp Zsolt vezette akkori helyi ellenzék már az önkormányzati választás kampányában is azt hangoztatta, hogy „nem szeretnének álmokat kergetni és kulturális fellegvárakat építeni, hanem várost akarnak üzemeltetni”. Azt mondták, hogy szakítani kívánnak az addigi városvezetés gyakorlatával, „a cirkuszra és kiállításokra eltapsolt összegekből” ők infrastruktúrát szeretnének fejleszteni.

Nyilatkozónk szerint ezzel azonban az a probléma, hogy nincs átjárhatóság a források között. Vagyis

Márpedig a város a Magyar Turisztikai Ügynökségtől ígéretet kapott 10,5 milliárd forrásra, információink szerint azonban félő, hogy a turizmusellenes magatartást tanúsító új vezetés miatt a Duna menti ékszerdoboz el fog esni az ígért fejlesztési pénztől. 

„Hídcirkusz és kerékpároshordák”

Az új vezetés turizmusellenes magatartását nemcsak arra alapozza az informátorunk, hogy múzeumtól hatalmas költségvetési összeget vont el a vezetés, hanem arra is, hogy Fülöp Zsolték fenntartásokkal fogadják a Szentendre belvárosába tervezett kerékpáros hidat: alaposan átgondolnák a helyszíneket, és más útvonal kialakítását vizsgálnák. Az új polgármester arra hivatkozik, hogy a Duna-korzó adta biztonságos Duna-kapcsolatot „szeretnénk megtartani utódaink számára is, nem kitiltva onnan a kerékpárosokat, ám nem feltétlenül átvezetve rajta egy nemzetközi kerékpárutat, ezért preferálom én is inkább azt, hogy a Belvárostól délre hozzuk létre ezt az új közlekedési kapcsolatot” – írja a város első embere Révész Máriusznak jegyzett levelében.

„Megy a hídcirkusz, az új városvezetés nem szeretné, ha kerékpároshordák jönnének a városba, mondván, megzavarják a szentendrei polgárok mindennapjait és a kisváros nyugalmát” – szögezi le forrásunk. Hozzátéve, hogy tudomása van egy, a választások előtt egy évvel végzett közvéleménykutatásról, melyben azt kérdezte a korábbi városvezetés a szentendreiektől, hogy mennyire elégedettek a város kulturális programjaival.

„A szentendreiek hálásak, hogy nem kell Budapestre utazniuk, hiszen helyben is elérhető a magas művészeti szintű kulturális kínálat” – emeli ki nyilatkozónk.

A munkatársak negyven százaléka kerülhet utcára

A múzeum munkatársai – Gulyás Gábort, a kulturális intézmény korábbi vezetőjét leszámítva, aki az új városvezetés felszólítására szabadságát tölti – egyelőre még az intézményben dolgoznak. „A költségvetési számokból és a városvezetés kommunikációjából azonban az látszik, hogy a múzeum dolgozóinak legalább negyven százalékát kívánják elbocsátani” – mondja informátorunk. Ez a feladat a következő igazgatóra vár. Egyébként korábban két-három ütemben már az előző vezetés is visszavett a múzeum állományából. Míg 2013-ban, amikor átvette a város a múzeum irányítását, 169 dolgozója volt, később ez a szám 145-re, majd egy újabb lépcsőben történt csökkentés után 110-re apadt.

Forrásaink szerint azonban

A dolgozók között sok régész van, Szentendre ugyanis akkreditált régészeti központ is, ezzel a címmel országos szinten nem sokan büszkélkedhetnek. Tizenhat munkatárs dolgozik régészeti munkakörben, ők alkotják a múzeum termelőrészlegét: ha az országban ásatások vannak, a régészek abban részt véve jelentős bevételt termelnek a múzeumnak, amit aztán saját kiállításokra, programokra és gyűjteményekre fordíthat a település. Informátorunk megjegyzi, hogy miközben a városi költségvetésben hatalmas összeggel csökkent a múzeum támogatása, és várhatóan harmadára esik a város egyéb kulturális programkínálata, addig a Kulturális Kft. költségvetési támogatása 45 millió forinttal növekedett, kevesebb munkáért több pénzt ítélt meg a testület. 

Szállodákkal tették volna önfenntartóvá a várost

Nem lehet megbecsülni, hogy a múzeumra szánt költségek megvágásával mekkora turizmusból származó bevételtől esik el a város, mondja kérdésünkre forrásunk, hiszen a turisztikai adóbevétel vendégéjszaka után marad a településnél. A korábbi vezetés stratégiája az volt, hogy a különböző – eleinte önerőből szervezett – programokkal akkora felhajtást keltenek, hogy bevonzzák a fejlesztéshez szükséges támogatásokat. Meg is ígérték nekik a már említett 10,5 milliárdos támogatást. Ezzel a munícióval igyekeztek beruházókat keresni, szállodát szerettek volna Szentendrén építtetni. Ötcsillagosban gondolkodtak, a fővárosban is abban van hiány, és ezek vonzzák a vastagabb pénztárcájú, magasabb kulturális igényű turistákat. A sok látogató pedig megalapozza a város további fellendülését. Informátorunk elmondása szerint

és ne legyen szükség a továbbiakban arra, hogy fejlesztési pénzekre pályázzanak. A 150 szobás szálloda közönsége eltartotta volna a szentendrei vendéglősöket, adóbevétel formájában is megjelenhetett volna – véli forrásunk.

Ezek a tervek az új városvezetés első lépéseit nézve dugába dőlni látszanak, építő koncepciók helyett inkább arról beszélnek, mi nem lesz Szentendrén. „A kulturális bizottság új vezetője, Lang András ötperces bemutatkozó videóüzenetében négy percben taglalta, hogy mely kulturális programok maradnak el a városban, melyeket rendezik meg a korábbi években megszokottakhoz képest jóval szerényebben, és melyeknek ad helyett a pezsgő kulturális életről híres városka főtere helyett a település peremvidéke” – emeli ki forrásunk. Mint mondja, nem rendezik meg például az egyedülálló Szentendrei Jelmezbált, ahol 500 szentendrei polgár öltözött jelmezbe és vett részt a jelmez versenyen, mulatott hajnalig, sem a tavaly nagy sikert aratott operagálát, amikor a város főterén elhelyezett színpadon ismert áriákat énekelt az operavilág krémje a lampionok alatt, gyertyafényben pezsgőző és vacsorázó közönségnek.

Márpedig nincs más kitörési lehetősége a városnak, mint a kultúra: ha nem ebbe fektetnek, félő, hogy

Kérdés, hogy ezt akarják-e a szentendreiek.

A leépítésnek is komoly költségei lesznek

Jelentősen kisebb összeget hagyott jóvá az önkormányzat a múzeumnak, ezzel párhuzamosan nem döntött viszont arról, hogy mennyi munkatárs dolgozik majd a múzeumban – mondja lapunknak Verseghi-Nagy Miklós, a várost tavalyig vezető, korábbi polgármester.

Márpedig ha tervszerű leépítés lesz, annak költségei is vannak. Ha leépítenek adott esetben mondjuk ötven embert, akkor a bérköltség eleinte nem csökkenni, hanem növekedni fog. Feleakkora létszámmal a múzeum nem működőképes, ráadásul az értékes gyűjtemény raktárban fog porosodni. 

Megkérdeztük az új polgármestert is

Kérdéseinkkel megkerestük Fülöp Zsoltot is. Kíváncsiak voltunk, nem tartanak-e attól, hogy a 160 millió forinttal csökkentett költségvetés ellehetetleníti a múzeum működését, illetve attól, hogy a városban letétbe helyezett képzőművészeti alkotások elkerülnek más, adott esetben fővárosi kulturális intézménybe. Rákérdeztünk arra is, hogy hány múzeumi dolgozót terveznek elbocsátani, és hogy mi a tervük a kultúrára építő várossal, valamint mi lesz a Magyar Turisztikai Ügynökség által a városnak ígért forrással. Azt is tudni szerettük volna, hogy jelenleg ki vezeti az intézményt, valamint, hogy mikor lép munkába az új igazgató és miért volt addig szükség szabadságra küldeni a korábbi vezetőt, Gulyás Gábort. Azt a kérdést is feltettük, hogy mire kívánják költeni a kulturális élettől elvont pénzeket, de mostanáig nem kaptunk választ.

*

Frissítés: megkeresésünket követően hét nappal később, írásban kaptunk választ Szentendre önkormányzatától, alább változatlanul közöljük:

160 milliárd forinttal (160 millió, a szerk.) csökkentette az új városvezetés a szentendrei Ferenczy Múzeum költségvetését. Nem gondolják, hogy ezzel a pénzelvonással ellehetetlenítik a múzeum működését?
A kérdésben megfogalmazott összeg nyilvánvaló elírás, kérjük legyen szíves azt javítani. Ennek figyelembevételével a válasz: az önkormányzati támogatás csökkentése nem okozza a múzeum ellehetetlenítését, hiszen nem egyedül tartjuk fenn a Ferenczy Múzeumi Centrumot, hanem közösen a megyei hatókörű vidéki múzeumokra jutó EMMI központi támogatással. Az EMMI 2020-ban mindössze 172.4 millió forint támogatást nyújt az FMC működtetéséhez, miközben ez az összeg 2015-ben még 189.3 millió forint volt. Idén tehát – az önkormányzati támogatással kiegészítve – 253 millió forint már eleve biztosított az intézmény működéséhez. Ugyanakkor tárgyalást kezdeményeztünk a szakminisztériumnál, abban bízva, hogy az EMMI vezetése kész támogatni hazánk egyik legrangosabb, és turisztikai helyzetét illetően megkülönböztetett figyelmet érdemlő múzeumi intézménye normatívájának emelését. Továbbá szeretnénk bízni abban is, hogy a jövőben sem kerülik el azok az állami és céges támogatások, egyéb potenciális külső források Szentendrét, pusztán azért, mert megváltozott a városvezetés összetétele.

Nem tartanak attól, hogy a városban letétbe helyezett képzőművészeti alkotások elkerülnek más, adott esetben fővárosi kulturális intézménybe?
Sajnos pont a legjelentősebb főműveknek otthont adó kismúzeumok, így a Barcsay Múzeum, a Vajda Múzeum, az Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeum vannak zárva leromlott állapotuk miatt, és nem 2019. október 13-a óta. Ezek a kiváló alkotások tehát évek óta nincsenek kiállítva az évtizedek óta nekik biztosított terekben. Ezeknek a műtárgyaknak van identitása és egyértelműen Szentendréhez kötődnek. A méltatlanul elhanyagolt kiállítóhelyeket kéne mielőbb rendbe rakni, és nem pedig a képeket elvinni innen, de tudomásunk szerint az utóbbira nincs is kormányzati szándék. Emellett a fővárosi kulturális intézmények is hozzánk hasonló gondokkal küzdenek, azaz szűkösek a raktározási kapacitások és a bemutató helyek. Itt fontos kitérni arra, hogy a szentendrei kismúzeumi hálózat a ’70-es, ’80-as évek öröksége. A Ferenczy Múzeumi Centrum elődje, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – ahogy nevében is van – megyei múzeumi feladatokat látott el. A 11 kiállítóhely és a további kiszolgáló épületek (az FMC-nek összesen 21 ingatlanból áll az épületállománya) léptéke nem Szentendre költségvetési teherbíró képességére van méretezve. Szentendre 28 ezres lélekszámú kisváros, amelynek egy nagyvárosi méretű múzeumi intézményrendszert kell működtetnie és részben finanszíroznia. Ilyen intézményrendszert általában megyei jogú városok tartanak fenn. Csupán két olyan város van, amely megyei hatókörű városi múzeumot nem megyei jogú városként tart fenn: Tata és Szentendre. Tatán csak 3 épülete van múzeumnak, továbbá csupán 42 fővel működik az intézmény. Hogy érzékeltessük a problémát, hadd mondjunk két példát, bemutatva Győr és Békéscsaba hasonló intézményeit: Győr egy 130 ezres megyei jogú város, amelynek városi költségvetése 53.4 milliárd forint. A győri Rómer Flóris Múzeumnak 11 kiállító helye van. Az EMMI-től 100.1 millió központi támogatást kapnak, és azt egészíti ki a város további 470 millió támogatással (a 470 millió forint kevesebb, mint a város költségvetésének 0,8%-a). Az intézmény 69,5 fővel működik. Békéscsaba egy 40 ezres megyei jogú város, 37.7 milliárd forint költségvetéssel. A Munkácsy Mihály Múzeum 105.6 millió forint központi költségvetéséhez Békéscsaba további 30.2 millió forint (!) városi támogatást tesz hozzá (ez kevesebb, mint 0.1%-os tétel a város költségvetésében). Az intézmény 38 fős létszámmal (!) működik. Mi a helyzet Szentendrén? Szentendre lakossága 28 ezer fő, a város költségvetése 8.5 milliárd forint, amelyből idén 80 millió forintot tudunk támogatásként az FMC-nek nyújtani, amely összeg mintegy 1%-os tétele költségvetésünknek. Az FMC státuszainak száma februárig 110 fő volt, s épp a jelen helyzet miatt vontuk el az üres álláshelyeket, így lett most 100 főben meghatározva az FMC munkatársi létszáma. Az épületek egy része használhatatlan, a műtárgyakra veszélyes: az Ámos Imre-Anna Margit Emlékmúzeum, a Barcsay Múzeum, a Vajda Múzeum és a Helytörténeti kiállítóhelyről szó szerint azt írta Gulyás Gábor igazgató Szentendre polgármesterének 2020. január 9-én keltezett levelében, hogy „ezeknek az épületeknek a légtechnikája, világítása és általános műszaki színvonala jelen állapotukban olyan károsodást okozhat a kiállított műtárgyakban, amelyet felelősséggel nem vállalhatunk”. Az FMC intézményi struktúrája szétaprózódott: 11 kiállítóhely, és további 10 intézményi épület tartozik hozzá. (Szentendrén kívül Gödöllőn, Cegléden és Budapesten vannak ilyen intézmények.) Könnyen belátható, hogy a múzeum finanszírozása ezekkel a kondíciókkal (intézményi struktúra, leromlott állagú épületek, betelt raktározási kapacitás) hosszútávon fenntarthatatlan. Ezt egyébként az előző városvezetés is felismerte. Éppen ezért adta vissza Szentendre városának minket megelőző, FIDESZ-KDNP-s városvezetése állami működtetésbe a nem szentendrei kismúzeumokat – az úgynevezett filiálékat –, azaz a zebegényi, a tápiószelei és a verőcei múzeumot.

Hány múzeumi dolgozót terveznek elbocsátani?
A múzeum racionalizálása az FMC vezetésének a dolga lesz, annak függvényében, hogy a szaktárcával, az EMMI-vel mire jutunk az állami szerepvállalás, és a normatív finanszírozás ügyeiben. Hisszük, hogy mindannyian ugyanazt akarjuk: egy kiszámíthatóan finanszírozott magas minőséget képviselő szentendrei múzeumot.

Mi a tervük a kultúrára építő várossal?
Ellentétben a híradások egy részével: nem kell temetni a kultúrát Szentendrén, sőt! A Szentendrei Kulturális Központ Kft. – amely szervezi a tavaszi fesztivált, a közkedvelt nyári fesztiválokat, az adventet, vagy a városrészi ünnepeket – költségvetése 2019-hez képest nőtt. (A számok nyelvén: a támogatási összege 45 millió forinttal nőtt, ami elsősorban abból fakad, hogy nem számoltunk pályázati pénzekkel, holott 2019-ben 75.7 millió forint pályázati támogatás érkezett). Fontos megjegyezni, hogy cégeink és intézményeink tekintetében 2020-ban pályázatok nélkül terveztünk – tehát a legrosszabb forgatókönyvre készülünk. Felelős városvezetés nem is tehet mást! Amennyiben a Ferenczy Múzeumi Centrumra eső normatívát az állam nem lesz hajlandó korrigálni, emelni, vagy ennek elmaradása esetén átvenni, akkor bizony csak szűkös keretek között tudjuk majd működtetni, nem csak a Ferenczy Múzeumot, hanem a MűvészetMalmot is. Véleményünk szerint, túlmenően a kötelező, intézményi feladatokon – mint amilyen például a gyűjteménykezelés, restaurálás, régészet, irodalmi tevékenység stb. – menedzser szemléletű vezetésre van szükség, amely készen áll az állami finanszírozásra – vagyis túlmenően a közpénzek kijárásán –, a magánpénzek bevonására, és hatékonyan képes uniós együttműködések keretén belül forrásokat szerezni.

Mi lesz a Turisztikai Ügynökség által a városnak megígért forrással?
A kormány még 2017-ben döntött arról, hogy 9.6 milliárd forint értékű turisztikai fejlesztést támogat Szentendrén, amelyből 8,2 milliárdos program lebonyolításában a város közvetlenül érintett. Az új városvezetés természetesen kiemelt feladatának tekinti, hogy ütemezetten haladjon ezekkel a projektekkel, melyek esetében, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt-vel, mint a támogatási forrásokat kezelő szervvel egyeztetve kell haladnia.  A választások óta tapasztaltunk ugyan némi megtorpanást az MTÜ részéről, de éppen március 11-én, végre folytatódott a projektek bonyolításának egyeztetési folyamata, és bízunk abban, hogy a korábban megválaszolatlan, ám a tárgyalás során átbeszélt kérdésekre belátható időn belül választ kapunk, s végre haladhatunk tovább. Annál is inkább, mert ezen fejlesztések nélkül, Szentendre brandjéhez méltatlan állapotok uralkodnának el, melyek nyilvánvalóan gyengítenék városunk turisztikai vonzerejét az előttünk álló évtizedben.

Egészen pontosan mennyi forrással támogatják a Ferenczy Múzeumi Centrumot?
Szentendre városa 80 millió forint közvetlen támogatással járul hozzá az FMC költségvetéséhez. Nem pénzbeli támogatásként közel 10 millió forint értékben végez, zömmel karbantartási munkákat a város tulajdonában álló Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt. az FMC részére, továbbá az FMC irodahelyiségeit ingyen biztosítjuk egy önkormányzati tulajdonú irodaházban.

Jelenleg ki vezeti az intézményt? Mikor lép munkába az új igazgató? Miért volt szükség szabadságra küldeni Gulyás Gábort?
Gulyás Gábor igazgató úr jelenleg tartós szabadságát tölti, a városvezetés kezdeményezésére. Jelenleg dr. Keller-Gera Adrienn általános igazgatóhelyettes és dr. Lauter Éva tudományos igazgatóhelyettes vezetik az intézményt. Gulyás Gábor igazgatói megbízatása május 31-én jár le. A szentendrei képviselő-testület leghamarabb az áprilisi testületi ülésén dönthet a kiírt pályázatról.

A sajtó hangos az új városvezetés turizmusellenes lépéseitől. Miért szeretnék, hogy kevesebb turista érkezzen?
Szentendre városvezetése nem turizmus ellenes, szó nincs ilyesmiről. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint egy most is futó turisztikai projektünk (“A Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térség fejlesztése és pozicionálása”, VEKOP-1.3.2-17), melyet konzorciumban, éppen az MTÜ vezetésével közösen hajtunk végre.

Mire kívánják költeni a kulturális élettől elvont pénzeket?
Nincs szó arról, hogy pénzeket vonnánk el a kultúrától. A város költségvetési folyamatainak tisztánlátása érdekében fontos megjegyeznünk, hogy az önkormányzat egészének gazdálkodása fenntarthatatlan módon volt finanszírozva. 2018-ban és 2019-ben 900-900 millió forint volt betervezve önkormányzati ingatlanvagyon eladásra, ebből kb. 700 millió forint teljesült is mind ’18-ban, mind ’19-ben. Összességében az elmúlt 5 év során pedig kb. 3 milliárd értékű ingatlanvagyont élt fel Szentendre. Ezt a „hagyományt” idén megtörtük, mert egy felelős városvezetés nem élheti fel mindannyiunk közös ingatlanvagyonát. Pénzügyi erőinket az évtizedes elmaradásokra fordítjuk, fókuszálva pl. város lakóinak életét napi szinten ellehetetlenítő közlekedési problémákra. Folytatjuk azokat a projekteket, melyek már 3-4 éve elindultak, pl. a belvárosi csapadékvíz-elvezetés, vagy az MTÜ projekteket. Mindezeket jelentős önrésszel finanszírozzuk, melyek a költségvetésben is megjelennek.