„A közelmúltban olyan volt a mesterséges intelligencia, mint Columbo felesége: mindenki beszélt róla, de senki sem látta. Mára azonban a mindennapjaim részévé vált a technológia, például a számlázásban automatikus felismeréssel segíti a munkámat” – jegyezte meg Baja Sándor, a Randstad munkaközvetítő ügyvezető igazgatója a munka jövőjéről szóló rendezvényen. A jövő már az ajtónkon kopogtat és olyan új kérdéseket szegez nekünk, melyekre a legtapasztaltabb munkapiaci szakemberek is csak nehezen tudnak válaszolni. A Makronóm gazdasági portál és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem november elején a HR szakma két elismert képviselőjét hívta meg, hogy nyilvánosan vitassák meg a munkapiac legégetőbb kihívásait. Beszámolónk első része.
A Robo Sapiens felemelkedése
„A robotika a tűznek a jelentőségével vetekszik. Az ipari forradalmat annak idején a tűz ereje hajtotta, és most a mesterséges intelligenciával vagyunk hasonló helyzetben” – nyitotta meg az előadást Lovászy László, kiemelve, hogy Kelet-Európában a következő néhány évben megháromszorozódik a robotok száma.
„Kínában már van olyan gyár, ahol robotok végeznek minden munkafolyamatot, az alacsonyan képzett humán dolgozók pedig a mesterséges intelligenciát fejlesztik; elmondják az MI-nek, hogy mit látnak a monitoron, a robot pedig tőlük tanul” – vetítette előre a robotvezérelt gazdaság képét Lovászy.
Robotok a vádlottak padján
2016-ban limitált jogi státuszt adott az Európai Parlament a robotoknak, ami azt jelenti, hogy a robotokat már be lehetne perelni, még ha a jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottság állásfoglalása egyelőre nem is kötelező – ismertette Juhos Andrea. Szerinte olyan kérdések foglalkoztatják jelenleg az uniós jogi szakértőket, hogy mi történjen akkor, ha a robot valami kárt okoz. Vajon a robot munkáltatója legyen felelősségre vonható, vagy a robot gyártója?
Baja Sándor szerint az igazán bonyolult kérdés az önvezető autók körül körvonalazódik. Hogy döntsön a mesterséges intelligencia, amikor a gázolásos baleset már elkerülhetetlen, és több kimenetel közül választhat? A gyereket üsse el, vagy a nagymamát, esetleg rántsa félre a kormányt és a sofőrt sodorja veszélybe? Feloldhatatlannak látszó erkölcsi dilemmák feszülnek a technológia mögött.
Kitt, maradj a kocsiban!
Juhos Andrea szerint izgalmas változásokat hozhat az önvezető technológia, hiszen kényelmesen lehet majd az anyósülésen hátradőlve tenni-venni, miközben az autó hasít előre; Facebookozhat az ember, olvashat, írhat, vagy amihez éppen kedve van. Viszont felmerül a kérdés, hogy ha nem az ember vezeti az autót, akkor felelősségre vonható-e, ha a járműve balesetet okoz?
Jelenleg egy karambol esetén a károsultnak hónapokat kell várnia, mire a biztosítási társaságoktól pénzhez jut. A szakértő biztos benne, hogy ez a jövőben nagyon sokat fog változni az autókra szerelt szenzorok elterjedése miatt. A szenzorok olyan gyorsan azonosítják majd a kár mértékét, hogy akár órákon belül megkaphatjuk a biztosítási pénzt, még mielőtt kiérne a kárszakértő. Szerinte a kárszakértő szakma emiatt meg is fog szűnni.
Jogokat a robotoknak?
„Ma ott tart a mesterséges intelligencia, hogy emberek tanítják a robotokat. De mi van akkor, ha a robotot rossz dolgokra tanítják az emberek? Lehet-e egy robotot zaklatni, kizsákmányolni?
– mutatott rá Juhos Andrea a robotokkal kapcsolatos hiányzó joggyakorlatra.
Baja Sándor nem látja ilyen bonyolultnak a robotok jogi kérdéseit. Szerinte annyira gyorsan fejlődik a mesterséges intelligencia, hogy követni is nehéz az újdonságokat, így nem valószínű, hogy lehetséges jogi szabályozást írni rá. Ráadásul olyan sokat vitatott kérdésekre kellene választ adnunk, minthogy mi a tudat.
Lovászy László is állást foglalt a robotzaklatás kérdésében. Szerinte fontos szempont, hogy a robot öntanuló-e, és mint olyan, képes-e úgy fejlődni mint egy gyermek? Ha a robot „felnőttkorba” lép, akkor azt kell mondani, hogy nem a programozója felelős érte, hanem saját maga felelős önmagáért” – vetette fel azt, hogy a cselekvőképességhez lehetne kötni a robotok jogait, az emberek joggyakorlatához hasonlóan, tehát a „gyermekkorban” lévő robotért még a tulajdonosa lenne a felelős. Szerinte zaklatás akkor valósul meg, ha emberi tudattal is rendelkezik a gép, amitől messze vagyunk.
A robotok zaklatása ihlette az alábbi szórakoztató kamuvideót is:
(Címlapkép: Oláh Dániel)
Ne maradjon le eseményeinkről, kedvelje a Makronómot!
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nagy sajtóvisszhangot kiváltó tanárképző kara. Miért van rá szükség? Milyen lesz a jövő tanárképzése? Nánay Mihály történésszel, az intézmény rektori megbízottjával a kritikákról és a célokról beszélgettünk.
A hétvégi iráni agresszió Izraellel szemben egy figyelemre méltó mellékjelenséget hozott: az Elon Musk tulajdonában lévő mesterséges intelligenciás chatrobotja, az X, az incidens előtti héten egy olyan hamis videóhírt hozott létre, amiben iráni rakéták csapódnak be az izraeli területekre. Felvetődik a kérdés: vajon a gépi intelligencia képes lehet-e valamiféle „jóslásra”?
Nyitott, ugyanakkor kritikus füllel kell hallgatnunk a jogvédők követeléseit, s hasonló szellemben megvizsgálni a nemzetközi bürokraták és bírák döntéseinek megalapozottságát – mondja Pier Paolo Pigozzi, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan kinevezett nemzetközi rektorhelyettese.
Ennél mélyebb nincsen! Nincs az a diktátor, aki ezt megengedheti magának. Interjú.
„Kettesben, hármasban vagy négyesben, Budán vagy Pesten, ülve vagy állva” – írta a közlekedési szakember.
Molnár Zsoltot ez az ügy nem aggasztja, az viszont sokkal inkább, hogy szavai szerint egy olyan országban élünk, ahol lehet ilyen típusú karaktergyilkosságokat folytatni.
A madarak rövid idő alatt belakták új „otthonukat”.
