Ha az adat a tiéd, akkor a tiéd is marad – az IBM kutatója a Makronómnak

Lassan naponta hallunk a big datáról, azaz a nagy adatról. Mi ez pontosan? 

A big data mindenhol ott van, az adataink mennyisége kétévente duplázódik. A manapság létrejövő adataink többsége az internetre kapcsolódó eszközeinkből származik (amelyek a pulzusunkat vagy éppen az időjárást mérik), esetleg a pénzügyi tranzakciók milliárdjaiból keletkezik és a bankkártyás fizetésnél jön létre. Minden egyes Twitter-bejegyzés, az összes kattintásunk az interneten vagy minden, amit a közösségi médiára feltöltünk, adattá válik.

Minden alkalommal, amikor a CERN beindítja a részecske-gyorsítóját és atomokat ütköztet, adatok gigabájtjai keletkeznek, amiket szintén eltárolunk. 

A big data a világ legújabb természeti erőforrása. Ezt az erőforrást is bányászni kell, és aki kibányássza, az megérti mit rejt, üzenetet, információt, tudást kap a nyers adathalmazból a világ működéséről.

Elég sok óriáscég, például az Apple és a Google is alapvetően támaszkodik a nagy adathalmazokra, rengeteg információjuk van az emberekről. Ez egyfajta érték és innováció, vagy inkább veszély?

Az IBM irányelvei e témában teljesen eltérnek a legtöbb cég alapelveitől.

Nem fogjuk arra használni, hogy az a partnereink előnyére váljon, de nem fogjuk az adataidon tesztelni a mesterséges intelligencia-algoritmusainkat sem – amiből rengetegen húznak hasznot, csak épp te, az adat tulajdonosa nem.

Természetesen az adatok gyűjtése számos előnnyel jár. Ma már előre lehet jelezni, hogy egy betegség hogyan, merre terjed majd, de ettől függetlenül is felelősségteljesen és etikusan kell használni az adatokat.

A nagy adatok elemzését a vállalatok számos területen használják, hogy új bevételi lehetőségeket találjanak, hatékonyabbá tegyék a marketinget és előnyt szerezzenek a versenytársakkal szemben. Hogyan változtatja meg az adatelemzés a cégek működési és üzleti modelljeit? 

Mondok egy példát. Elárulhatom, hogy az IBM egy Symrise nevű parfümcéggel működik együtt. Ők nagy adathalmazokat és mesterséges intelligenciát használnak arra, hogy parfümöt készítsenek az ügyfeleiknek. A rendszerünket a görög istennő után Philyra névre keresztelték, és új, fejlett gépi tanulási algoritmusokat használ, hogy több százezer kémiai formulát és sokezer nyersanyagot elemezzen és így új kombinációkat találjon. 

A Philyra teljesen új, eddig ismeretlen parfümöket és illatanyagokat is tervezhet azáltal, hogy feltárja az illatkombinációk összességét és rátalál a globális parfümpiaci résekre. A nagy adatok segítségével a rendszer elárulja nekünk, hogy milyen alternatív anyagokkal helyettesíthetünk egy összetevőt, mennyi nyersanyagot érdemes hozzáadni, milyenek lesznek a férfiak és nők várható reakciói és azt, hogy miben új a termék a piacon található parfümökhöz képest.

Egy másik dinamikusan növekvő és folyamatosan fejlődő tudományterület a mesterséges intelligenciához kapcsolódik. Nem túlzás intelligenciáról beszélni, amikor „csak” algoritmusokról van szó? És készen állunk, hogy beillesszük azt a mindennapi életünkbe és a gazdaságba? 

A mesterséges intelligencia (AI), olyan rendszerekre utal, amelyek tanulnak, gondolkodnak és az emberekkel természetes kapcsolatba lépnek. A legfontosabb, hogy ahelyett, hogy kifejezetten programoznák azokat, az emberekkel való kölcsönhatásuk és a környezettel kapcsolatos tapasztalataik alapján önállóan is képesek új információkat szerezni és új következtetésekre jutni, ebben térnek el a megelőző információs rendszerektől. A korábbi rendszerek determinisztikusak voltak, ezen kognitív rendszerek pedig valószínűség-alapúak. A numerikus problémákra nem csak választ adnak, hanem hipotéziseket is alkotnak, érvelnek és javaslatokat is tesznek.

A kognitív rendszerek megérthetik a világ adatainak 80 százalékát, amelyeket a kutatók „strukturálatlannak” neveznek. Ez lehetővé teszi, hogy lépést tartsanak a modern világban az információk és rendszerek mennyiségének, összetettségének és kiszámíthatatlanságának növekedésével.

az előbb elmondottaknak ezekhez semmi közük. Inkább arról van szó, hogy kiterjesszük az emberi képességeket, hogy megérthessük a társadalmunk bonyolult rendszereit és e tudás alapján cselekedjünk. Ez a kiegészített, vagy kibővített intelligencia a következő kötelező lépés azon képességünk megszerzéséhez, hogy a technológiát bevetve kutathassunk új tudás után – fejlesztve ismereteinket és javítva az életszínvonalunkat. Emiatt nem csupán egy új technológiát képvisel, hanem egy újabb technológiai, üzleti és társadalmi korszak hajnalát jelenti: a kognitív korszak kezdetét.

Gyakori kritika, hogy a mesterséges intelligencia miatt rengeteg munkahely vész majd el. Mikor kezdjük érezni a munkahelyek megszűnését?

A mesterséges intelligencia az összes iparágat érinti, ugyanúgy, mint a lyukkártyás vagy a programozói korszak. És ahogyan az előző esetekben, ismét fel kell készítenünk a társadalmunkat, hogy készen álljon a változásra. Az 1950-es években az IBM például együttműködött egyetemekkel a világ minden táján, hogy számítógép-tudományi tantárgyakat hozzon létre, és ma ezek szinte a világ minden iskolájában megtalálhatók. Az IBM ismét ezt teszi a mesterséges intelligenciával, a felhővel és a kiberbiztonsággal. Új galléros munkahelyeknek nevezzük ezeket, amelyekhez nem lesz szükség négyéves egyetemi képzésekre. 

Mely országok állnak az élen a big data és a mesterséges intelligencia terén? 

Nem rendelkezem ilyen globális szintű összevetéssel, de egy globális gazdaságban és társadalomban, ahol az érték egyre inkább az információból, a tudásból és a szolgáltatásokból származik, az adatok a világ leggazdagabb, legértékesebb és összetettebb nyersanyagát képviselik. Mostanáig nem volt módunk arra, hogy hatékonyan bányászhassuk ezt az erőforrást. Azok a jövő nyertesei, akik ezt felismerik, nagyra értékelik és megértik, hogyan hasznosítsák – felelősen és etikusan.

Egy másik (új) technológia a blockchain. Számos bank már használta is ezt a technológiát a tranzakcióiban, Észtország a választásai során, de a bitcoin piacán is megjelenik. 

A blockchain egy olyan feltörekvő technológia, amely megváltoztatja, ahogyan a vállalatok a biztonságos tranzakciókra tekintenek. Minden vállalat rengeteg tranzakciót folytat napi szinten – fizet a beszállítójának, terméket ad el vagy részvényekkel kereskedik. Amikor több fél dolgozik együtt, elkerülhetetlenül kihívások merülnek fel: a kifizetések hatékonytalansága, a felek közötti átláthatóság hiánya, elveszett áruk, emberi hibák vagy az ezekről szóló adatokban megjelenő ellentmondások.

A blockchain megoldást jelenthet ezen problémákra és lehetővé teszi egyszerre több fél számára, hogy rögzítsék tranzakcióikat, megteremtsék az elszámoltathatóságot, az adatok valós-idejű pontosságát, a biztonságot és az átláthatóságot, miközben egyszerűsítik az üzleti folyamataikat. Az alkalmazások végtelenek, mivel gyakorlatilag bármilyen értékkel lehet kereskedni és nyomon követni, egy központi ellenőrzési pont nélkül (ezért nevezik elosztott főkönyvi technológiának).

A digitalizáció egyre fontosabb Magyarország számára is. Ez magába foglalja a gazdaság és az egészségügy digitalizációját vagy az ipart. Mit gondol a magyar technológiai fejlettségről nemzetközi összehasonlításban?

A Világbank üzleti környezetet mérő Doing Business rangsorában (amely azt mutatja meg, hogy mennyire „könnyű” vállalkozni egy országban), Magyarország a „nagyon könnyű” értékelést kapta. Mindkettőt lenyűgöző teljesítménynek tartom.

Mit javasolna Magyarországnak annak érdekében, hogy felzárkózzon a legfejlettebb technológiák nagy szereplőihez?

Akár Magyarországról van szó, akár az otthonomról, Görögországról, ugyanazt javaslom:

hogy együttesen biztosítsák azon eszközöket és politikákat, amelyekkel le lehetne bontani a hagyományos bürokráciát, amely akadályozhatja a fejlődést. A társadalom kihívásai túl nagyok ahhoz, hogy egyetlen szervezet egyedül megoldhassa őket.

Mi a legfontosabb üzenete a jövőre nézve?

Az IBM-nél úgy véljük, hogy a világ örök problémái közül nagyon sok megoldhatóvá válhat – és úgy véljük, hogy a mesterséges intelligencia az eszköz, amely segít ebben.

amely izgalmas kérdéseket feszeget, de félreértett alapokra épül. A mesterséges intelligencia nem versenytársa az embernek és soha nem lesz az. Sem a tudomány, sem a közgazdaságtan nem tartja ezt valószerűnek. A mesterséges intelligencia olyan eszköz, amely elmélyít egy igazán fontos kapcsolatot – az emberek és a világ közötti kapcsolatot.

Ennek során most alapozzuk meg az utat az emberi megismerés következő generációjához, amelyben új és hatékony módokon gondolkodunk és érvelünk. Az igaz, hogy a mesterséges intelligenciával működő gépeket az emberi agy ihleti. De az is igaz, hogy ezek a gépek is inspirálják az ember agyat, növelik az érvelési képességeinket, és újraírják a tanulási folyamatainkat.

A 21. században az intelligenciát nem az összes válasz ismerete jelzi, hanem az,

– és ebben is segít a nagy adathalmazokat elemző mesterséges intelligencia.