Nem rohamozták meg a fogyasztók a németországi nagyvárosok bevásárlóutcáit a koronavírus-járvány miatti korlátozások lazításának első hetében, a forgalom a járvány előttinek a felét sem érte el egy hétfőn ismertetett felmérés szerint. A kiskereskedelmi vállalkozások érdekképviselete szerint állami segítséggel, közpénzből finanszírozott koronavírus-utalvánnyal kell élénkíteni a keresletet.
A nagyvárosi bevásárlóutcák gyalogosforgalmának mérésére szakosodott Hystreet piackutató társaság adatai szerint a társadalom és a gazdaság működését csaknem teljesen befagyasztó korlátozások idején, március 23-tól április 20-ig szinte elnéptelenedtek a belvárosok, München központjában például
Hamburgban 89 százalékkal kevesebben fordultak meg munkanapokon, hétfőtől szombatig 9 és 20 óra között.
A szövetségi kormány és a tartományi kormányok megállapodása alapján higiéniai óvintézkedések mellett április 20-tól, hétfőtől megnyithattak a 800 négyzetméternél kisebb értékesítési alapterületű üzletek. Általában ilyenek a belvárosi sétálóutcák boltjai, amelyekben azonban a Hystreet kimutatása szerint az első héten nem sok dolguk lehetett az arcmaszkot viselő eladóknak. A vizsgált 17 nagyvárosban az első nap, hétfő volt a legerősebb, de a bevásárlóutcákban sétálók száma egy átlagos hétköznap forgalmának 50 százalékát is csak időnként érte el. Keddtől péntekig még alacsonyabb szinten stabilizálódott a gyalogosforgalom, majd szombaton kissé emelkedett, de nem közelítette meg a járvány előtti szintet.
A térségi különbségek jelentősek, az első helyen a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Koblenz végzett, ahol a hat munkanapot együttvéve a járvány előtti szint 50 százalékát tette ki a belvárosi gyalogosövezet híres bevásárlóutcája, a Löhrstrasse forgalma, az utolsó pedig kölni Schildergasse 27 százalékkal.
A lazítások első hetének fő tapasztalata így az, hogy
A Hystreet kutatási jelentése szerint az adatok egyelőre nem támasztják alá az aggodalmat a belvárosok megrohamozásától és túlzsúfoltságától.
A boltok többsége nyitva áll,
ezért állami segítség szükséges, írta Angela Merkel kancellárnak Josef Sanktjohanser, a kiskereskedelmi ágazat szakmai szervezete, a német kereskedelmi szövetség (Handelsverband Deutschland, HDE) elnöke egy levélben, amelyről hétfőn számoltak be német hírportálok.
Az érdekképviselet vezetője szerint egy fejenként 500 eurós (180 ezer forint) koronavírus-utalvánnyal kell élénkíteni a keresletet. Az állami támogatás 40 milliárd euróval lendítené meg a forgalmat, és további költést ösztönző multiplikátor, sokszorozó hatásával újraindítaná valamennyi ágazatot, amely a lakossági fogyasztásra épül. Ez jelentős hozzájárulás lenne ahhoz, hogy az egész gazdaság gyorsan kilábaljon a koronavírus-járvány miatti válságból, írta a HDE elnöke.
A szervezet korábbi adatai szerint a legszigorúbb korlátozások idején az üzleteik bezárására kényszerült kiskereskedelmi vállalkozások naponta 1,15 milliárd euró bevételtől estek el.
(MTI)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
