Merkel szerint Kínának be kell végre engednie a német cégeket

Steffen Seibert közleménye szerint a videokonferencián, amelyen német részről a kormányfő mellett Peter Altmaier gazdasági miniszter is részt vett, Angela Merkel kifejtette, hogy a piacra jutás, a kölcsönösség, vagyis ugyanazon lehetőségek megnyitása a külföldi vállalatok előtt Kínában, amelyeket a kínai vállalatok élveznek az adott országban, és az egyenjogúság erősítésében fontos elem lenne, ha az Európai Unió (EU) és Kína megkötne egy ambiciózus beruházási megállapodást.

A kancellár kiemelte, hogy Németország a kölcsönösen tisztelt szabályokon és a szabadságon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszerben és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megerősítésében, valamint a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok stabilitásában érdekelt.

Kereskedelmi és beruházási kérdésekkel kapcsolatban a gazdaság számos ágazatát érintették, köztük a közbeszerzések piacát is.

A kétoldalú kapcsolatok, gazdaság-, és kereskedelempolitikai és nemzetközi ügyek mellett tárgyaltak a koronavírus-világjárvány elleni küzdelemről, a német-kínai emberi jogi párbeszéd ügyéről és a hongkongi helyzetről is, áll a közleményben.

Németország júliusban átveszi az EU soros elnöki tisztségét Horvátországtól. Az elnökségi programban kiemelt helyen szerepel a közösség és Kína kapcsolatának erősítése. Az eredeti tervek szerint szeptemberben Lipcsében EU-Kína csúcstalálkozót tartottak volna. Június elején a német kormányszóvivő bejelentette, hogy Angela Merkel, Hszi Csing-ping kínai elnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnökének egyeztetése alapján a találkozót a koronavírus-járvány miatt elnapolják. Új időpontot még nem tűztek ki.

Kína 2016 óta Németország első számú kereskedelmi partnere, megelőzve az Egyesült Államokat és Hollandiát, a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly 205,9 milliárd eurót (72 ezer milliárd forint) tett ki.

A német kormány régóta nehezményezi, hogy míg a kínai vállalatok profitálnak Németország és az EU piaci nyitottságából, a német cégek kínai tevékenységét nehezíti számos korlátozás, és a hazai vállalkozásokkal szemben hátrányos megkülönböztetés. Így például egyes piacokhoz egyáltalán nem férnek hozzá német vállalatok, más területeken, például az autógyártásban csak hazai cégekkel közösen alapított vállalkozásokat működtethetnek, és egyes piacokon, köztük a pénzügyi szolgáltatások területén csak kisebbségi tulajdonosok lehetnek az ilyen vállalkozásokban.

(MTI, fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)