Habár az orvostudomány jelenleg fejlettebb, mint valaha, még mindig vannak olyan vakfoltok, melyekre a szakemberek is keresik a választ. Számos esetben előfordul az is, hogy az orvos azért nem tud megfelelő kezelést javasolni a beteg számára, mert egyszerűen nincs rálátása arra, hogy mi is történik a beteg testében.
Lehet megtalálták a megoldást erre a problémára?
A Kaliforniai Egyetem mérnökei bemutattak egy technológiai újdonságot, ami nagyban előrelendítené az orvostudomány ezen hiányosságát. Az innováció egy apró, vezeték nélküli implantátum, amelyet az emberi testben lehetne elhelyezni. Célja, hogy a szervátültetésen átesett betegek testében a beültetett szerv egészségét és oxigénszintjét nyomon kövessék.
Az eszköz kisebb, mint egy katicabogár, és tartalmaz egy oxigénérzékelő filmet, egy mikroLED-et és egy optikai szűrőt, melyek együttesen képesek érzékelni a környező szövet oxigénszintjét. A begyűjtött információkat pedig ultrahangos hullámokkal továbbítja egy külső eszközre. Így olyan helyekről is képesek adatokat nyerni, amihez más módon nem férnének hozzá.
A tanulmány készítői már sikeresen tesztelték az eszközt élő juhoknál, és úgy látják, hogy a későbbiekben az átültetett szervek megfigyelése mellett jelentős áttörést jelenthet az implantátum, például a koraszülöttek mentésénél és a rák kezelésénél is.
A tudósok egyébként nem állnak meg itt, tovább szeretnék fejleszteni az eszközt. Egyrészt kicsinyíteni szeretnének rajta, hogy akár laparoszkópos műtéttel is meg lehessen oldani az implantációt, másrészt a testben való hosszútávú túlélését akarják biztosítani.
Emellett pedig további érzékelők kialakítását is tervezik, hiszen, ha már az oxigén mérése lehetséges, akkor lehetne akár pH értéket, glükózt vagy szén-dioxidot is mérni.
Ez a fejlesztés is egy ékes példája annak, hogyha az elektronika, az érzékelőtechnika és a vezeték nélküli kommunikáció ötvöződik, izgalmas és hasznos megoldások születhetnek.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
Minél viharosabb egy nép, egy ország környezete, annál innovatívabb lesz. Interjú.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
