Rossz hírt mondott az MNB: továbbra is felfelé mutatnak az inflációs kockázatok

2021. július 28. 08:31

Az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak; az árstabilitás biztosítása, a másodkörös inflációs hatások megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében a tanács indokoltnak tartja a kamatemelési ciklus havi ütemű, határozott lépésekkel történő folytatását – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában.

2021. július 28. 08:31
null

Kiemelik:

a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

A jegybank 30 bázisponttal 1,20 százalékra emelte az alapkamatot, és változtatott a kamatfolyosón is, ami így 0,25 százalék és 2,15 százalék közötti lett.

A jegybank indoklása szerint 2021 júniusában az éves összevetésben számított infláció 5,3, míg a maginfláció 3,8 százalék volt. Az előző hónaphoz képest a fogyasztóiár-index 0,2, míg a maginfláció 0,4 százalékponttal nőtt. A beérkezett inflációs adat a jegybanki prognózist és a piaci várakozásokat is meghaladta. Május óta a piaci szolgáltatások és az iparcikkek áremelkedése tovább gyorsult, és az inflációs alapfolyamat-mutatók is emelkedtek. Az inflációs adatok megerősítik, hogy júniusban már erőteljesek voltak a gazdaság újranyitásából fakadó inflációs hatások.

Az infláció a következő hónapokban már fokozatosan csökken, ugyanakkor várhatóan az év végéig a jegybanki toleranciasáv fölött alakul.

Az infláció 2022 elején újból a jegybanki toleraciasávba süllyed és a monetáris politikai szigorító ciklus következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik – közölte a jegybank.

Megjegyzik, hogy az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek. Az eurózóna és az USA inflációja az év eleje óta emelkedett. A nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós növekedése magasabb külső inflációs környezet irányába mutat. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkaerőpiaci kapacitások az élénk bérdinamikával együtt az inflációs kockázatok növekedését okozzák.

Az árstabilitás biztosítása, a másodkörös inflációs hatások megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében a monetáris tanács keddi döntéseivel a monetáris kondíciókat több lépéssel is tovább szigorította. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A tanács szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamattal azonos mértékű emelése indokolt.

A Monetáris Tanács a kamatkondíciók szigorításával párhuzamosan folytatja a hosszú futamidőn ható eszközök fokozatos kivezetését.

Az MNB júniusban a keretösszeg kimerülésével bejelentette az NHP Hajrá lezárását, következő lépésként pedig a mai naptól megszünteti a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz alkalmazását.

A tanács változatlanul a monetáris politikai eszköztár kulcsfontosságú elemének tartja az állampapír-vásárlási programot, amelyet a járvány harmadik hulláma alatt és a változékony nemzetközi pénzpiaci környezetben is sikeresnek értékel. A jegybanki vásárlások hozzájárultak az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének fenntartásához, valamint erősítették a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Az MNB a programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni.

Az MNB aktív piaci jelenléttel tompította a negyedévvégi nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését, hozzájárulva a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez és ezen keresztül az árstabilitás fenntartásához. A jegybank számára kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a monetáris tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak – írták.

Mint hangsúlyozták, a magyar gazdaság idén a második negyedévben újraindult, és az európai átlagnál korábbi nyitás következtében a helyreállás dinamikája jelentősen gyorsult. A valós idejű adatok a második negyedévre kétszámjegyű gazdasági növekedést jeleznek. A magyar gazdaság kibocsátása a harmadik negyedévben elérheti a válság előtti szintjét. Az idei évben a magyar gazdaság 6 százalék körül, 2022-ben 5,5, míg 2023-ban 3,5 százalékkal bővül.

A várakozások szerint a magyar gazdaság helyreállása európai összevetésben is az egyik leggyorsabb lehet.

(MTI, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2021. augusztus 10. 23:48
Ha az MNB nem akar inflációt, akkor ne csináljon inflációt! Egyetlen fő feladata lenne az MNB-nek a reá vonatkozó törvény szerint: a forint értékállóságának a biztosítása. Na csak ezt az egy feladatát nem végzi el soha. Az infláció nem istencsapása, nem a gazdaság csinálja. Hanem a pénzkibocsátás kiváltságával felruházott kevesek, azaz a bankárok. Ha már volt képük arannyal illusztrálni ezt a cikket: Tessék aranyból verni a pénzt és SOHA nem lesz infláció ameddig béke van! A reálgazdaságban a háborún kívül SEMMI más nem csinál inflációt! Infláció békeidőben azért és csak azért van, mert az állam és a bankok az abszolút semmiből fedezetlen pénzt teremtenek anyagi haszonszerzés céljából a saját hasznukra, mindenki más kárára és ezt a fedezetlen új pénzt a gazdaságra zúdítják. A jó pénz végtelen idő alatt sem inflálódik, mert nincsen a politikusoknak és a bankároknak hatalmuk felette rontani. https://www.youtube.com/watch?v=SclpwfTPXbU Elméletileg a fedezetlen pénz is lehetne stabil, teljesen inflációmentes, több száz éven át is, ha közben béke van. Olyan tisztességes politikus és bankár azonban még nem született, aki ezt akarná és megvalósítaná.
sorivo4
2021. augusztus 10. 23:47
Az mindig felfelé fog mutatni, ha válság idején nem hoznak árkorlátozó szabályokat is. A válság szenvedte deficitet mindenki áremeléssel próbálja kompenzálni, ami egy áremelési sipirált okoz, ha nem vetnek neki gátat. Veszélyhelyzetben tilos árat emelni. Ott azt is be kell fagyasztani. Vagy legalábbis valami állami felügyeletet és kontrollt gyakorolni.
Mich
2021. július 28. 18:06
Ez az (apró lépésenkénti) kamatemelésekkel való "üzengetés az inflációnak"... vagy bejön (ha egyébként is le akar lassulni...), vagy nem...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!