Az elmúlt 12 évben számos kritikát hallottunk a baloldali és liberális közgazdászoktól, amelyek a magyar kis-és középvállalati szektor hatékonyságával, bővülésével és termelékenységével kapcsolatban fogalmaztak meg éles kritikákat, az általuk megfogalmazott formában teljesen alaptalanul. Ebben az írásban ezeket a kritikákat cáfoljuk.
Mihálovics Zoltán politológus a Makronómnak
Bod Péter Ákosnak, közgazdásznak, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének (1991-1994) 2019. szeptember 30-án jelent meg egy írása a növekedés.hu oldalán, amelyben többek között arról írt, hogy a magyar kkv-szektor jelentős innovációs, valamint termelékenységi lemaradásban van.
hiszen versenyképességben és nyereség tekintetében nem állnak jól a magyar kis-és közepes vállalkozások.
Azt Bod Péter Ákos is elismeri, hogy számos program irányult a szektor támogatására az elmúlt 12 évben (kisvállalkozásfejlesztés, beszállítói programok, kedvezményes hitelezés), de szerint ezek nem vezettek eredményre, hiszen úgy látja, hogy a V4 országokhoz képest mérve is jelentős a lemaradásunk.
Viszont, amikor ezt alá kellene támasztani nemzetközi összevetésben, akkor már csupán a legáltalánosabb statisztikákat veszi elő, részletes elemzésbe nem bocsátkozik, ennek hiányában pedig egy torz képet kaphatunk a magyar kkv-szektorról. Mikor pedig arra a következtetésre jut, hogy a magyar adatok még így sem térnek el jelentősen a európai uniós adatoktól, akkor egyből a vizsgált országok eltérő gazdasági és társadalmi szerkezetére hivatkozik.
Azt elismeri, hogy a kisvállalati és a középvállalati kategóriákat tekintve már nincsenek nagy különbségek az átlagos hazai céghatékonyság tekintetében a nagyobb cégekkel szemben. Ugyanitt pedig
Ezután pedig, hogy elismerte a kis termelékenységi különbséget a középvállalati körben a nagyobb cégekhez képest, azzal folytatja, hogy ezeknek a vállalatoknak viszont az innovációs teljesítménye nem megfelelő.
Bod Péter Ákos azonban nem elsőízben kritizálta a regnáló kormánypártokat. Korábban, 2019. augusztus 9-én a 168 órának adott interjút, amelyben azt állította, hogy a hazai kkv-k nem tudnak fejlődni, továbbá megkérdőjelezte a keleti nyitás sikerességét, ezentúl pedig az interjúból az is kiderült, hogy Magyarországot a keleti nyitás miatt egy kelet felé elkötelezett országnak állítja be, holott hazánk kapcsolatai – mind gazdasági, mind politikai értelemben – a nyugati országokkal (USA, Nyugat-Európa) nem rosszabbak, mint az oroszokkal, a kínaiakkal valamint a távol-keleti országokkal létesített kapcsolatok. Ezt mutatja például az is, hogy hazánk legfőbb kereskedelmi partnere továbbra is Németország.
Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi tanár tavaly augusztusban adott interjút a Válasz Online-nak. A szóban forgó interjúban Győrffy kritikával illette a magyarországi termelékenységet, mondván 2010-ben ebben a tekintetben hazánk az európai uniós átlag 74 százalékát tette ki, 2020-ban pedig ez már csak 72 százalék volt. Ezt követően pedig megjegyzi, hogy csak Szlovákia produkált csökkenő termelékenységi mutatót ebben az időszakban.
De Győrffy beleszáll a hazai kkv-szektorba is, ugyanis
úgy folytatja, hogy a semmit nem javult ez idő alatt a termelékenységük, amit azzal indokol, hogy Magyarországon a legnagyobb a szakadék termelékenység tekintetében a multinacionális nagyvállalatok és a kkv-k között.
Ide kapcsolva említi meg még, hogy ennek oka az oktatásban is keresendő (gyenge Pisa-eredmények) és ebből következtet az EU-s szinten is alacsony termelékenységre, innovációs képességre és versenyképességre.
Az érveléssel azonban az a probléma, hogy
Viszont egy ilyen komplex gazdasági kérdésben nem helyes, ha csupán egy dologra fókuszálva igyekszünk alátámasztani a meggyőződésünket, hiszen egy elég torz képet kaphatunk így a hazai kkv-szektorról, amely nem feltétlen tükrözi a valóságot.
Győrffy már korábban is kritizálta a magyar gazdaság termelékenységét: még a tavalyi év elején írt cikket a Közgazdasági Szemlébe „Felzárkózási pályák Kelet-Közép-Európában két válság között” címmel. Ebben a tanulmányában
Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára is a termelékenységre helyezte kritikája hangsúlyosabb részét, a 2020 novemberi Jelennek adott interjújában.
Az interjút azzal kezdte, hogy a gazdasági túlélést nem a kormány politikája tette lehetővé, sokkal inkább az egyéni teljesítmények.
Szerinte a hazai kkv-szektort kellene támogatni, holott ezt teszi jelenleg is a kormány (gondoljunk csak a technológiaváltást segítő rengeteg támogatási programra).
Az egyetemi professzor a termelékenységben látja a hazai lemaradás fő okát és azt is felrója a kormánynak, hogy erről meglehetősen kevés szó esik a közbeszédben. A termelékenységen felül megemlíti, hogy a belföldi piaci verseny állapota kétségbeejtő, hiszen szerinte létezik egy szűk meggazdagodó réteg, amely hiányzik a versenyszférából. Belföldi piaci verseny nélkül pedig szerinte a nemzetközi szintű verseny halálra van ítélve.
Bokros Lajos neve ismerős lehet, hiszen a volt pénzügyminiszter nevéhez fűződik a magyar történelem egyik legnagyobb gazdasági megszorító-csomagjának megalkotása. A varosikurir.hu hozott le egy cikket 2020 augusztus elején, amelyben Bokros az állítólagos magyar leszakadásnak a beruházások alacsony szintjét és a termelékenység lassú növekedését nevezi meg.
Bokros Lajos úgy látja, hogy az Orbán-kormány lerombolja a jogállamot és ebből következtet arra, hogy a befektetők bizalma rendkívül alacsony.
De ennél is tovább megy: önkényuralmi kormánynak nevezi a jelenlegi kormányt és úgy folytatja, hogy a termelékenységet túlpörgetett állami beruházásokkal és a nemzetközi tőke számára túlzottan kedvezményekkel próbálja pótolni.
Mellár Tamás független országgyűlési képviselő 2019 nyarán adott interjút a 168 órának, szintén kritizálva a kormány gazdaságpolitikáját. Mellár azt állítja, hogy a hazai kis-és közepes vállalkozások úgy gondolkodnak,
hogy nem érdemes túl jövedelmezőnek mutatniuk magukat, mert akkor megveszik őket, éppen ezért mesterégesen tartják vissza a növekedésüket, illetve termelésüket.
Ebből pedig Mellár levezeti a társadalmi problémákat, így pedig eljut arra a téves következtetésre, hogy nincsen erős magyar középosztály. Ami azért is téves megállapítás, mert erős középosztály nélkül a modern demokráciák nem tudnának működni, a magyar demokrácia pedig képes a jó működésre. Mellesleg a számok sem támasztják alá Mellár érvelését, arról nem is beszélve, hogy
Bojár Gábor vállalkozó, aki tagja Márki-Zay Péter tanácsadó testületének tavaly decemberben adott interjút a Magyar Narancsnak, ahol szó esett a – szerinte botrányos – járványkezelésről és a gazdaságpolitikai döntésekről, illetve az ellenzéki esélyekről is. Bojár hasonló kritikával élt, mint Mellár, ugyanis
De Mellárhoz hasonlóan továbbra sem támasztja alá a kritikát semmilyen számszerűsített tényadat.
Összességében a fenti közgazdászok kritikáit a számadatok nem támasztják alá, hiszen az EU átlagot bőven felülmúlta a hazai kkv-szektor. Elég, ha az eurostat számait vesszük.
A magyar eredmények mögött azonban több tényező áll, amelyekkel ilyen kimagasló teljesítményre lehetett képes a magyar gazdaság 2010 óta. Ösztönözte a beruházásokat például az adócsökkentés, a kormány támogatást biztosított a különböző beruházásokhoz és innovációkhoz, a munkavállalók képzéséhezé s foglalkoztatásához is. Mindezek pedig nulla százalékos államilag támogatott hitelekkel történtek. Ezek a koronavírus-járvány alatt a gazdaság előnyére szolgáltak, hiszen magasan tartotta a beruházási rátákat, ezzel pedig egy globális gazdasági recessziós időszakban is tudott növekedni a magyar kkv-szektor temrelékenysége.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára is reagált a fent sorolt kritikákra Facebook oldalán:
„2010 óta 3,5-szer gyorsabban nőtt a magyar kisvállalkozások termelékenysége, mint az EU-átlag” – szögezte le György László.
Ezt követően hozzátette: „Számtalanszor hallottuk az elmúlt években baloldali közgazdászoktól, hogy a magyar kis- és középvállalati szektor hatékonysága érdemben nem növekszik és lemaradásban van a régióban, és a magyar gazdaság növekedését csak a többségében külföldi tulajdonú nagyvállalatok adják.”
„De mi az igazság? Az igazság a fentiekkel szemben az, ahogy arra az Eurostat statisztikái rámutatnak, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenysége 2010 és 2019 között több mint 53 százalékkal bővült, míg az EU-ban átlagosan csak 15 százalékkal. Ez 3,5-szeres különbség. A visegrádi országok is jóval mögöttünk vannak: ebben az időszakban átlagosan 36 százalékkal nőtt a KKV-k termelékenysége Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban” – húzta alá az államtitkár.
„Milyen gazdaságpolitikai intézkedések járultak hozzá ehhez a kiemelkedő növekedési ütemhez? Elsősorban a vállalati beruházásokat ösztönző, jobboldali patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika. Számos eszközzel ösztönözzük a vállalati beruházásokat” – kezdte György László.
„Adócsökkentéssel. 2009 és 2020 között Magyarország dobogós volt az EU-ban az adócsökkentésekben. Minél több megtermelt jövedelem marad a vállalkozásoknál, annál több forrásuk marad fejlesztésekre, beruházásokra.” – részletezte az államtitkár.
„Beruházásokhoz és innovációhoz nyújtott támogatásokkal. Csak a COVID-válság kirobbanása közel 2000 milliárd forintot fordítottunk beruházások, valamint vállalati kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatására. Ebből az összegből háromszor akkora mértékben részesedtek a KKV-k, mint a nagyvállalatok. A vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megújításának köszönhetően pedig az elmúlt másfél évben négy és félszeresére növeltük a fejlesztési forrásokkal elért vállalkozások számát. Míg 2014-től 6 év alatt mintegy 11 ezer vállalkozást támogattunk, addig most két év alatt 15 ezer vállalkozást érünk el célzott vállalkozásfejlesztési forrásokkal” – tette hozzá.
„Munkavállalók képzéséhez és foglalkoztatásához nyújtott támogatásokkal. A fejlett technológiák alkalmazásához nem elég a termelőeszközök modernizációja, szükség van hozzá jól képzett munkaerőre is. Ezért indítottuk el a szakképzési és felnőttképzési rendszer megújítása után 2021 őszén minden idők leggrandiózusabb munkahelyi képzési programját 70 milliárd forintos keretösszeggel. A megújított felnőttképzési rendszer biztosítja, hogy a vállalkozások rugalmasan saját igényeikre szabhatják a képzéseket, és ehhez akár 70 százalékos intenzitással igényelhetnek támogatást. Fontos, hogy amint a beruházástámogatási programok esetén, itt sem ingyen kapják a pénzt a vállalkozások: vállalniuk kell, hogy a képzésben résztvevő munkavállalóikat legalább 1 évig tovább foglalkoztatják és emelik a bérüket” – részletezte György László
„Nulla százalékos államilag támogatott hitelekkel. Az államilag támogatott, “olcsó” hitelek vonzerejét mutatja, hogy a koronavírus-válság kitörése óta több mint 86 ezer (döntő részben kis- és közepes) vállalkozás jutott összesen közel 5 ezer milliárd forintnyi kedvezményes hitelhez, amiből fejlesztéseiket, beruházásaikat is tudják finanszírozni. Ez jelentős, a GDP 10 százalékának megfelelő összeg” – érzékeltette az államtitkár.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára összegzésképp elmondta: „Ezek az intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország még a COVID-válság alatt is magasan tudta tartani a beruházási rátát, ami a vállalati termelékenység növekedésének záloga. Míg Magyarországon a GDP-arányos beruházási ráta 27 százalék fölött van, addig az EU-átlag 22 százalék körül, a visegrádi országok átlaga pedig 20 százalék alatt mozog.”
„Fontos, hogy a következő években folytatódjon és még nagyobb sebességre kapcsoljon a magyar KKV-szektor termelékenységének növekedése annak érdekében, hogy stabil foglalkoztatást és növekvő béreket tudjanak vállalkozásaink biztosítani a dolgozóik számára. Ehhez a patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika folytatására van szükség” – húzta alá György László.
Borítókép: MTI/ Bruzák Noémi
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
A nyílt utcán gyilkoltak az embereik, most Klaus Iohannis államfő engedélyezte, hogy emberiesség elleni bűncselekmények miatt büntetőeljárás induljon Petre Roman és Gelu Voican Voiculescu ellen.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
