Az Oxfam elemzése szerint 2020 óta mintegy 573 ember lépett be a milliárdosok sorába, így világszerte 2668-ra nőtt a számuk. Ez azt jelenti, hogy a világjárvány alatt eddig átlagosan 30 óránként egy új milliárdos emelkedett fel.
A milliárdosok teljes nettó vagyona 3,8 billió dollárral – azaz 42 százalékkal – 12,7 billió dollárra emelkedett a világjárvány alatt.
A növekedés nagy részét a részvénypiacok erős emelkedése okozta, amit az is elősegített, hogy a kormányok pénzt injektáltak a világgazdaságba, hogy enyhítsék a koronavírus okozta problémákat.
Max Lawson, az Oxfam egyenlőtlenségi politikáért felelős vezetője szerint a vagyon nagy része a járvány első évében ugrott meg, majd a növekedés megállt, azóta pedig némileg visszaesett.
Ugyanakkor
– áll az Oxfam múlt hónapban kiadott jelentésében.
„Soha nem láttam még ilyen drámai növekedést a szegénységben és a jólétben ugyanabban a történelmi pillanatban” – mondta Lawson. „Ez sok embernek fog fájni.”
Emelkednek az élelmiszerárak, de ez nem mindenkinek rossz: egy amerikai családot meggazdagított a válság
Az Oxfam szerint a fogyasztók világszerte küzdenek az energia és az élelmiszerek drágulásával, de az ezen iparágakban működő vállalatok és vezetőik hasznot húznak az áremelkedésből. Nincs is jobb példa erre, mint a a Cargill élelmiszeripari vállalat.
A minnesotai székhelyű Cargill tavaly 63 százalékos, tehát közel 4,93 milliárd dolláros nyereségnövekedésről számolt be, ami 157 éves története során a legnagyobb nyereségnövekedés. A bevételek 17 százalékkal 134 milliárd dollárra emelkedtek.
Andrew Speke, a méltányosabb társadalomért kampányoló High Pay Centre kutatóközpont munkatársa szerint a Cargill család növekvő vagyona „lehangoló példája a jelenlegi gazdasági modellünknek, amely lehetővé tette egy apró kisebbség számára, hogy egyre gazdagabbá váljon – annak ellenére, hogy a megélhetési válság milliók elszegényedésével fenyeget” – idézte Speke nyilatkozatát a Makronóm.
Az élelmiszer- és agrárgazdasági szektor milliárdosainak teljes vagyona 382 milliárd dollárral, azaz 45 százalékkal nőtt az elmúlt két évben, az inflációval kiigazítva.
Eközben az olaj-, gáz- és szénágazatban dolgozó társaik nettó vagyona 2020 óta 53 milliárd dollárral, azaz 24 százalékkal nőtt, az inflációval kiigazítva.
A technológiai szektor is jó pár embert gazdagított meg, köztük a világ 10 leggazdagabb embere közül hetet, például Elon Muskot, Jeff Bezost és a Bill Gatest. Ezek az emberek az elmúlt két évben 436 milliárd dollárral, tehát összesen 934 milliárd dollárra növelték vagyonukat az inflációval kiigazítva.
Az Oxfam szerint az a megoldás, ha megadóztatjuk a szupergazdagokat, ezért szorgalmazza, hogy vessenek ki a vállalati többletnyereségre ideiglenesen 90 százalékos adót, a milliárdosok vagyonára pedig egyszeri adót.
A csoport emellett állandó vagyonadót vetne ki a szupergazdagokra. Az 5 millió dollárnál nagyobb vagyonra 2 százalékos adót javasol, amely 1 milliárd dollár feletti nettó vagyon esetében 5 százalékra emelkedne. Ez világszerte 2,5 billió dollár bevételt hozhatna – írja a CNN.
A vagyonadót azonban sok kormány nem fogadta el. A leggazdagabb amerikaiak nettó vagyonának megadóztatására irányuló törekvések az elmúlt években nem jutottak előbbre a Kongresszusban.
Fotó: MTI szerkesztett
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A műszaki zseni aggodalmát fejezte ki, az ukrán elnök tanácsadója sajátos módon vágott vissza.
A techguru a saját üzleti érdekeivel ellentétes álláspontot fogalmazott meg.
Csak egy kis díj lenne, legalábbis ezzel próbálja a népet nyugtatni.
Andrij Lunyin parádézott.
Több tízezer euróról van szó.
Az elnökválasztási kampány égeti a pénzt, a sikeres szerepléshez elengedhetetlen, hogy legyenek adományozók. Donald Trump 2024-es kampánya mögött öt nagy finanszírozó körvonalazódik.
