James Cleverly szerint bármilyen konfliktus ellentétes lenne országa nemzeti és a Nyugat gazdasági érdekeivel, ezért inkább stabilizálni kell a kínai kapcsolatokat. Ismerős gondolat?
Mialatt az Egyesült Államok szisztematikusan igyekszik tiltó rendelkezéseivel csökkenteni Kína befolyását a világkereskedelemben és a technológiai piacon, Ursula von der Leyen pedig kisebb keresztes hadjáratot hirdet Európa nevében Peking ellen a függőségi viszony felszámolása érdekében, vannak országok, ahol a pragmatikus és patrióta gazdaságpolitika a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe a megfelelési kényszer helyett.
James Cleverly brit külügyminiszter egy napokban tartott beszédében világosan vázolta fel országa Kínával kapcsolatos gazdasági és politikai elképzeléseit. Tette mindezt azután, hogy a kormány „korszakmeghatározó” jelentőségűnek minősítette a Pekinggel kialakítandó kapcsolatok formáját, Cleverly-t pedig azzal bízta meg, hogy dolgozzon ki egy stratégiai tervet annak érdekében, hogy Nagy-Britannia ne essen a függőség csapdájába, de közben erősítse is kapcsolatait Kínával.
Cleverly beszédében óva intett attól, hogy az Egyesült Királyság (és általában a Nyugat) bármilyen jellegű nyílt konfrontációba keveredjen Kínával. Mint mondta, ez egyszerre rombolná Nagy-Britannia nemzeti érdekeit, és csökkentené a Nyugat képességét a közös kihívások, többek között az alternatív energiaforrásokra való átállás és a klímavédelem problémáinak megoldásában.
„Egyszerű és könnyű lenne most azt mondanom, hogy kezdjünk el egy új hidegháborút, amelynek célja Kína elszigetelése. Egyszerű, könnyű – és egyben ostobaság is. Ha ezt tennénk, az egyenlő lenne a nemzeti érdekeink elárulásával és a bennünket körülvevő világ folyamatainak totális félreértelmezésével” – mondta Cleverly.
A brit külügyminiszter szavai rímelnek a magyar kormány által hangoztatott érvekre. Amikor az USA nyomására és a „függőség eltörlése” jegyében Joe Biden, Ursula von der Leyen, illetve a NATO politikai szárnyának vezetésével a közelmúltban a Kínával szembeni szankciókat és a Tajvan miatti elrettentéseket szorgalmazó hangok drasztikusan erősödni kezdtek, Szijjártó Péter azonnal jelezte Magyarország hivatalos álláspontját a hidegháborús jelekkel kapcsolatban. A külgazdasági és külügyminiszter a NATO-val kapcsolatban kijelentette: „Nem akarjuk, hogy a NATO Kína-ellenes blokká váljon. Nem látjuk a rivalizálásnak értelmét, nem látjuk ennek a logikáját, és nem látjuk, hogy ebből mi jó sülhetne ki. Semmilyen versenybe nem neveztünk be, és nem is akarunk benevezni, amely egy ilyen, rendszerek közötti versenyt hozna létre Kína és Európa, vagy Kína és Magyarország között”.
A magyar kormány világossá tette: rivalizálás helyett a kölcsönösen előnyös együttműködésben érdekelt, ez pedig a legegyértelműbb opció, hiszen az autóipari forradalom kimenetele alapjaiban függ a kínai elektromos akkumulátoroktól. „Mindazok tehát, akik azt szorgalmazzák, hogy válasszuk szét a kínai és az európai gazdaságot, azok azt kockáztatják, hogy hatalmas mélyütést adnak az európai gazdaságnak. Mi, magyarok ezt jobban értjük, mint bárki más, hiszen a legnagyobb német autóipari vállalatok és a legnagyobb kínai, illetve koreai elektromos akkumulátorgyártók ott vannak Magyarországon. Világos, hogy az együttműködésük nélkül nincs új európai autóipar és nincs sikeres európai környezetvédelem sem” – mondta Szijjártó, lényegében ugyanarra utalva, amelyre most Cleverly.
Rishi Sunak miniszterelnöksége egy határozott Kína-ellenes fordulattal kezdődött, amely a nemzetbiztonsági törvényt használta arra, hogy akadályozza a kínai cégek térhódítását a brit technológiai piacon. Ugyanakkor – és ez Cleverly feladatai között szintén kiemelt jelentőségű – erősítette egyrészt védelmi koncepcióját a csendes-óceáni térségben az AUKUS-paktummal, másrészt gazdasági alternatívákat hozott létre egy nagyszabású, 11 csendes-óceáni állammal (köztük Japánnal, Vietnámmal és Szingapúrral) kötött szabadkereskedelmi megállapodás révén. A kellő távolságtartást jelzi az is, hogy Nagy-Britannia kormányfője egyelőre nem szándékozik Kínába látogatni (ellentétben Macronnal vagy VDL-lel).
Beszédében Cleverly sem hanyagolta a keményebb mondatokat, odaszúrásai elsősorban Kína Tajvan-politikájának szóltak, figyelmeztetve az országot, hogy mindenképpen kerülje el azokat az akciókat, amelyek aztán „tragikus félreértésekhez” vezethetnek. Gazdasági téren ugyanakkor
nyomatékosítva: a brit kormány időben észlelte azokat a jeleket, amelyek (az USA szándékainak megfelelően) már a ló túlsó oldalára, vagyis radikális gazdasági változtatásokra és a Kínától való függetlenedés túlteljesítésére utaltak. Cleverly kiindulópontja éppen az, hogy lecsillapítsa a brit vállalatokat, és elmagyarázza nekik: az senkinek nem tesz jót, ha megszakítják kapcsolatukat Kínával, az ottani kapacitásaikat pedig más országokba költöztetik, mert máris a viszony drasztikus romlására készülnek. Ehelyett – mondja – a kormány tovább ösztönzi és segíti a vállaltok Kínával folytatott üzleti tevékenységét, vigyázva azonban arra, hogy függőségi viszony valóban ne alakulhasson ki.
Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
„Hát, ez nagyon fog tetszeni otthon a gyerekeknek” – mondta a külügyminiszter.
Különböző korok és konfliktusok vagy éppen dilemmák elevenednek újra az asztalon, és a játékosé a döntés, hogy a világ milyen irányba menjen tovább.
A nyolcmilliárd forintos befektetéssel nagyjából 150 új munkahelyet teremtenek.
Sencsen városa is fölkerül a magyar gazdaság térképére. Szijjártó Péter komoly bejelentést tett.
Valószínűleg a közelmúltban készült a felvétel.
Több mint 50 millió ember lakóhelye van veszélyben, és nincs jele az enyhülésnek.
