Az Európai Újságírók Szövetsége által az Európai Parlament (EP) épületében a médiaszabadságról tartott konferencián Kroes a magyar médiatörvény körüli vitákkal kapcsolatban kitért arra, hogy többen bírálták az Európai Bizottságot, az unió javaslattevő-végrehajtó intézményét, mondván, csupán technikai részletkérdésekben emelt kifogást a magyar médiatörvény ellen.
Az EU-biztos azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a brüsszeli Bizottság csak olyan esetekben léphet fel, amikor uniós jogot sért valamely tagállam rendelkezése. Ilyen esetekben ő maga soha nem habozott, és a jövőben sem fog habozni, ha ki kell állni az EU előírásainak védelmében. Számos kérdésben ugyanakkor az EU „csupán” politikai nyomást gyakorolhat a tagállamokra. Kroes szerint hatalmas szakadék tátong aközött, amit a médiaszabadság és pluralizmus biztosítása tekintetében az EU ki tud kényszeríteni, és amit csak szeretne elérni, vagy amit elvárnának tőle. Feltette a kérdést a konferencia résztvevőinek, hogy miként látják a megoldást, azt tartják-e szükségesnek, hogy több uniós jogi előírás szülessen ebben a témakörben. A maga részéről mindenesetre úgy vélekedett, hogy az Európai Uniónak nem kellene átvállalnia a tagállamok szerepkörét, a médiaszabadság és -pluralizmus biztosításához szükséges intézmények, igazságszolgáltatási fórumok fenntartását.
Magyarországgal kapcsolatban - emlékeztetett a biztos - az az aggály merült fel, hogy a kormányzati beavatkozás árthat a véleménynyilvánítás szabadságának és a pluralizmusnak. Felhívta a konferencia résztvevőinek a figyelmét arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a médiatörvény egyes rendelkezéseit. Megerősítette: Brüsszel azt várja a magyar hatóságoktól, hogy hatékonyan és gyorsan reagáljanak azokra az aggályokra is, amelyeket a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emelt a médiatörvénnyel kapcsolatban.
