Végkielégülés

2011. július 28. 11:27

Hefner és Flynt szexmagazinjai ma már ugyan meghaladottnak számítanak, de hatásuk maradandó.

2011. július 28. 11:27
Békés Márton
Békés Márton
MNO

„Amerikában a csendes ötvenes évektől a lázadó hatvanasakon keresztül a hetvenes évek végének visszarendeződéséig alapvetően átalakult a szexualitással kapcsolatos vélekedés és viselkedés. A szemérmes, talán túlságosan is prűd korai hidegháborús évek után az 1968-as felfordulás a korlátlan promiszkuitást és a következmények nélküli szexet dicsőítette. Egy évtized múlva viszont a fundamentalista neoprotestantizmus terjedése, a konzervatív politika támogatottságának növekedése és végül az AIDS megjelenése – egyfajta »szexuális ellenforradalomként« – lehűtötte a kedélyeket.

Nem előzmények nélkül keletkezett a hatvanas évek végén csúcsra jutott szexuális forradalom sem. A nemiséggel kapcsolatos értékrendünket alaposan átformáló folyamat két harcosa, Rousseau-ja és Robespierre-je vagy még inkább Marxa és Leninje Hugh Hefner és Larry Flynt volt. »Műveik«, a Playboy és a Hustler magazinok nem egyszerűen erotikus, illetve pornómagazinként szolgálták a forradalmat, hanem újfajta életmód melletti tanúságtételek voltak.

A forradalom általában felfalja gyermekeit, a hatvanas évek kulturális zavarai azonban inkább táplálták őket. Hefner és Flynt szexmagazinjai ma már – a széles sávú internetes pornó és a házi szexvideók virtuális világában – ugyan meghaladottnak számítanak, de hatásuk maradandó. Mivel mindketten maguk mögött hagyták már tevékeny éveiket, talán elérkezett a számadás ideje is: milyen szerepe volt e két férfiúnak a nyugati világ szexuális forradalmában, és hogyan is látják ezt a szerepet ők maguk, jócskán túl a férfikor nyarán? Míg Hefner, annak ellenére, hogy betöltötte 85. életévét, ma is sármos macsó, afféle veterán bonviván, addig Flynt nincs jó bőrben. Csaknem negyed százada tolószékhez kötve él, hetven felé közeledve a kezét is alig tudja mozgatni, akadozva beszél, túlsúlyos, és számos betegség kínozza.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 25 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szeekely
2011. július 29. 05:52
""A tavaly elhunyt neves jobboldali publicista, Joseph Sobran a National Review című konzervatív lapban úgy írt az akkor húszéves Playboyról, hogy az nem pusztán a szexről szól, hanem arról, miként vélekedjünk a szexről; sikerét pedig annak köszönheti, hogy magát a sikert ünnepli a dekoratív nők, a drága autók és a divatos öltözködés bemutatásán keresztül. „Könnyű volna azon gúnyolódni, hogy a híres-neves Playboy-filozófia eladhatatlannak bizonyulna a meztelen nők nélkül, a helyzet ugyanis inkább éppen fordított” – vélekedett Sobran 1974-ben, s igaza volt. "" Kedves Marton, ugyan mi birta ra, hogy eppen a tragikus sorsu Sobran szavait idezze emlekezetunkbe? Megpedig a siker es elismertseg csucsain sutkerezo Sobranet a boldog bekeidoket jelkepezo 70-es evekbol, semmikeppen nem a kegyvesztett, az elgancsolt, a kitagadott Sobranet, akive kesobb lett? Hiszen Sobranrol -- errol a rendkivul tehetseges, eles elmeju politikai esszeistarol es ujsagirorol -- jol tudjuk, hogy a Sir Buckley Jr.-ral lefolytatott sajnalatos konfliktusa kovetkezteben az amerikai kozszellem inkvizitorai intellektualis lincselesben reszesitettek, aminek kovetkezteben evtizedekig szegenysegben elt, s vegul az elfeledettseg nyomoraban halt meg. http://www.sobran.com/ http://en.wikipedia.org/wiki/Joseph_Sobran S vegulis miert? Mi tortent az amerikai katolikus gondolkodas eme paratlan szellemevel, aki -- tudatosan vallalt sorsaval, a periferiara szoritott gondolkodo elveihez valo kerlelhetetlen husegevel es kitartasaval -- megiscsak a 20. szazad egyik emlekezetes alakja marad az amerikai intellektus tortenete szamara? http://www.sobran.com/columns/index.shtml Nos, On jol tudja, kedves Marton hogy az On altal agyon-kutatott neokonzervativok -- es kozvetlen szellemi elodei -- tartottak Sobran nezeteit, a kapcsolodo katolikus elkotelezettseg ontorvenyusegevel egyutt, olyannyira turhetetlennek, hogy a kozeletbol es az ujsagiras fosodrabol minden eszkozzel eltavolitandonak iteltek. Hogy ez sikerulhetett nekik, az kortunet. Sobran, a kereszteny szeretet neveben, megbocsatott Buckley Jr-nak. Legyen aldott a neve annak, aki beket hoz. http://reasonradionetwork.com/20101002/how-i-was-fired-by-bill-buckley-joe-sobran http://www.sobran.com/columns/2006/060530.shtml Joseph, William, a Ti beketek adjon erot a katolikus szellemiseg megujulasahoz. R.I.P. Nyugodjatok bekeben!
pascal
2011. július 28. 23:41
Doki! Eltévesztetted a portált. Ez egy politikai, mindennapi problémákkal foglalkozó site. Nem az MTA levelező tagozata. Itt a vélemény a fontos nem a forma.
kardosdoktor
2011. július 28. 20:22
Faludy György Hitler halála Eleánort a katonakórházban ismertem meg, Atlantic cityben. A legszebb ápolónő volt: jókedvű, villámgyors és szíves mindenkivel, kivált a lábadozó pilótákkal. Engem természetesen nem vett számba. Ma délután, itt New Yorkban futottunk össze, mikor az Eighth Avenue-n jártam. Rám néz, nevet, belémkarol: - „Most nincsen menekvésed. A szökevényt elfogtam. Kísérj haza és jöjj fel. A Riverside Drive-on lakom, a hídnál összkomfortban. Rossz tánczenét kattint fel rádióján. Sherryt iszunk. Átölel s már mezítelen. Vörös jávorfa levélből és tejszín ködből állt össze. Ily szépnek nem hittem. Kristálynedvet iszom szeme sarkából; végigcsókolom testét lágyékáig; felszívom az aromát a köldökéből. És mégsem jó így; valami hiányzik. Az érzés? a szerelem? elsiettük? Combját vállamra dobja. Élvezz, élvezz! biztatom magam, ahogy odatartom ajkamat a rézvörös, langyos prémhez. De alighogy számat hozzászorítom, arcomtól újra elválik a lába. Ügyetlen voltam? Nem talált eléggé lelkesnek? Unja? Máshogyan kívánja? Tánczene mellet a bemondót hallom: „…Hitlert, azaz szénné égett porát a Reichskanzlei kertjében tegnap déltájt találták meg a szovjet katonák..” Eleánor hajamban turkál. Lábát kitárja és halántékomra fonja. Fülemben déli tengerek zenélnek. Arccsontomon tejeskalács a combja. Ajkamat rápréselem szemérmére, s úgy fúrom bele boldog nyelvemet, mint udvarló nyomja az ajtórésbe a rózsaszín szerelmes levelet. (New York 1945) Vonalasan Hölgyeim és Uraim; színvonalasan!
jan
2011. július 28. 17:16
Megtaláltam a kulcsot Békés Márton agyához: mindent, de tényleg mindent egy forradalom-narratívára kell felfűzni, sőt egész pontosan: egy félresiklott-forradalom narratívára. Legyen az szex, amerikai politikai filozófia, bármi: jön egy forradalom, aztán félre-, esetleg kisiklik.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!