Matolcsy és az irigység

„A kormány az egykulcsos családi adórendszert forradalmi áttörésnek tartja, mely komolyan javíthat az ország versenyképességén, és megállíthatja a népességfogyást. Bár az elmúlt egy évben nem telt el hét, hogy a miniszterelnök vagy a kormány valamely gazdaságpolitikusa ne értekezett volna a munka, a »dolgozó ember« mibenlétéről, ez idáig rejtve maradt, hogy pontosan hogyan is illeszkedik az egykulcsos adó ehhez a munkafelfogáshoz. Nemrég azonban egy, Matolcsy Györggyel készült interjúból ezt is megtudhattuk.

A nemzetgazdasági minisztert arról kérdezték, miért tartja sikernek az egykulcsos adót. Matolcsy szerint ennek három oka is van: »Az egyik, hogy sikerült szakítani az irigységre épülő gondolkodásmóddal. Ez azt mondta, minél többet keres valaki, aránytalanul kell több adót fizetnie azért, mert ... és itt hosszú sor következett, mögötte az irigységgel. Másrészt sikerült kettéválasztani a szakmai hatékonysági elvet és a szociálpolitikai elvet a gazdaságpolitikában. Az egykulcsos, arányos adónak az adórendszer hatékonyságát kell ösztönözni. A harmadik a 16 százalék. Minden idők legalacsonyabb személyijövedelemadó-kulcsa. Ez három olyan elem, ami miatt szerintem ez óriási siker.«

A kormány gazdasági főideológusa szerint tehát az adófizetők legalapvetőbb motivációja az irigység, a többkulcsos progresszív jövedelemadó-rendszer pedig tulajdonképpen ennek az irigységnek enged szabad utat. Nem vitás, hogy a miniszter adófizetőkről kialakított emberképe egyenesen lesújtó. De vajon tényleg el kell fogadnunk ezt a lesújtó emberképet, vagy Matolcsy érti félre az adórendszert és az adózók lelkivilágát? Véleményem szerint több indok is azt támasztja alá, hogy az utóbbiról van szó.”