Miért vergődik a magyar gazdaság?

„Látszólag magas a bérek közterhe, mert a bér 51%-a marad zsebben, 49%-a járulék. Csakhogy ennek az oka az alacsony bérszínvonal. Ha nem vonná el az állam ennek a felét, összeomlana az egészségügy és a nyugdíjrendszer. Lehet csökkenteni ezt az arányt, de nem abszolút értékben, hanem relatíve, mégpedig úgy, hogy a béreket emeljük, és arányosan csökkentjük a járulékokat.

Amikor a vállalkozók panaszkodnak a »túl magas« hazai bérjárulékokra, emlékeztetni kell őket, hogy az együttes bér+bérjárulék-terhelésük ugyanazért a munkáért még mindig töredéke a Lajtán túli terhelésnek.

A gazdaság makroszerkezetét kellett volna átalakítani az elmúlt húsz évben, mégpedig tudatos stratégia mentén, leépítve az importnyersanyag- és -energiaigényes ágazatokat, nem engedve be az importalkatrészre alapozott összeszerelő- és bérmunka-tevékenységet, ellenben felépítve a fehérköpenyes tudásigényes, új gazdaságot. Ehelyett támogattuk az importnyersanyagra, -energiára, -alkatrészre alapozott tevékenységek kiépítését, vagyis biztosítottuk gyarmati jellegű bekapcsolódásunkat a világgazdaságba.

A »szén és acél országa« helyett most a gumi országa, az összeszerelő- és bérmunka országa lettünk, adókedvezményre, alacsony bérekre alapozva. A multik kapják a támogatások 90%-át. A hazai kkv-szektor ebből a pénzből sokkal több munkahelyet tudott volna teremteni. Modern, feltőkésített, technikailag fejlett hazai kkv-szektor nélkül nincs erős gazdaság a tapasztalat szerint. Ehelyett mi a szűkös erőforrásokat a multik támogatására költjük. Nem vagyok ellensége a külföldi tőkének, de az adófizetők pénzéből támogatni elhibázott gyakorlat.”