Az interjúk jóváhagyásának labirintusában

„Amíg csak arról van szó, hogy a beszélgetőpartner meg akar arról győződni, hogy az általa elmondottak nem elferdítve, vagy helytelenül kerültek-e lejegyzésre, addig ez ellen egyetlen újságírónak sem lehet ellenvetése. A baj akkor kezdődik, amikor az engedélyeztetési procedúrát arra próbálják meg felhasználni, hogy az interjú szövegét saját kívánság szerint átírják. Megesik, hogy ilyenkor kritikus kijelentéseket relativizálnak, egész bekezdéseket törölnek, vagy PR-szövegnek is minősíthető kiegészítéseket fűznek hozzá. Ennek következtében az érdekesnek ígérkező beszélgetésből már csak egy kilúgozott szöveg marad, amiben előre lehet tudni a kérdésre következő válaszokat, s a beszélgetés tényleges értéke teljesen elveszik. Sok újságíró arról panaszkodik, hogy az efféle kívánságok, mint a megjelenés előtti végleges jóváhagyás, illetve a korrekciókra vonatkozó igények az utóbbi években nagyon megszaporodtak. Gyakran nemcsak teljes interjúk megjelenés előtti bemutatását kérik, hanem azt rövidebb idézeteknél is elvárják a megszólalók.

A szerkesztőségek a megnövekedett kívánságokat különbözőképpen kezelik, már csak azért is, mert a jogi helyzet laikusok számára meglehetősen áttekinthetetlen.

De tulajdonképpen mire van kötelezve az újságíró, és mi az, ami csak szívességként várható el tőle? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik Tobias Gostomzyk német médiajogász. A német jog szerint mindenkinek joga van eldönteni, hogy milyen információkat kíván a nyilvánossággal közölni, és hogy mit enged kijelentéseiből a médiában idézni. Amennyiben az interjú előtt megállapodnak abban, hogy a megjelenés előtt a szöveget az interjúalanynak jóváhagyás végett be kell mutatni, akkor a felek között szerződés jött létre, amelynek a feltételeit a felek egymás között szabadon alakíthatják. Ha azonban az interjúalany nem nyilvánította ki a megjelenés előtti jóváhagyásra vonatkozó igényét, akkor az újságíró ebben a tekintetben szabadon cselekedhet. A gyakorlatban azonban a jóváhagyásra vonatkozó utólagos kívánság figyelmen kívül hagyása sok kellemetlenséggel járhat, ezért a szerkesztőségek nagyon óvatosan járnak el az ilyen esetekben is.

Ha az érintett a megegyezés ellenére nem kapja meg jóváhagyásra a nyilatkozat szövegét, akkor a személyiségi jogai megsértésének esete áll fenn. Gostomzyk szerint az idézeteket ebben a tekintetben ugyanúgy kell kezelni, mint a komplett interjúkat. A gyakorlatban azonban csak a szó szerinti nyilatkozatok szövegét kell megjelenés előtt bemutatni.”