Ez a vitairatnak szánt dolgozat egy későbbi szakmai egyeztetés reményében tekinti át a mai médiaszabályozás néhány problémáját, és tesz néhány általános javaslatot azok megoldására.
„2. Alapelvek
A jövőben olyan médiatörvényre van szükség, amely
o a szabad és sokszínű média megteremtését szolgálja;
o rövid és közérthető;
o véget vet a lopakodó médiaszabályozásnak – vagyis annak, hogy például a családvédelmi törvény és a büntető törvénykönyv is szabályozza a nyilvános beszédet –, és egyetlen jogszabályban rendezi a szólásjogok helyzetét;
o ugyanakkor különböző szabályokat alkalmaz a különböző platformokra.
Továbbá olyan médiatörvényre van szükség, amely
o nem egyszemélyes döntésre, hanem széles körű szakmai konzultációra támaszkodik;
o nem egypárti diktátumon, hanem többpárti konszenzuson nyugszik;
o nem intézményesíti és legitimálja a média feletti politikai ellenőrzést, hanem pufferként hárítja azt;
o nem szankciókkal, hanem támogatással szabályozza a média kínálatát;
o nem az állam védelmére szoruló alattvalóként, hanem önálló véleményalkotásra képes, a döntéseiért felelősséget viselő állampolgárként tekint a médiafelhasználóra;
o nem elősegíti a média pártok általi kizsákmányolását, hanem gazdaságosan bánik a köz javaival.
3. Tartalomszabályozás
A szabad szólás egyrészt azért érdemes az állam védelmére, mert a közügyekről folytatott kritikus vita, a politikai hibák feltárása és a politikai alternatívák megfogalmazása a társadalom javát szolgálja; másrészt azért, mert csak a véleményét korlátok nélkül kimondó ember teljesítheti ki személyiségét. A szabad szólás tehát egyaránt szolgálja a politikai közösség és az egyén boldogulását.
A ma hatályos médiatörvények és más jogszabályok tartalmi rendelkezéseinek szigorán enyhíteni kell, mert indokolatlanul és aránytalan mértékben korlátozzák a szabad szólás jogát. El kell törölni az olyan tabukat, mint például a közerkölcs sérelmének tilalma, a család és a gyermeknevelés »értékeinek« védelme, valamint a »többség« elleni gyűlöletkeltés és a »Szent Koronát« sértő vagy lealacsonyító megjegyzések tilalma. Ugyanígy törölni kell azokat a rendelkezéseket, amelyek a gyermekek és a kiskorúak védelmére hivatkozva korlátozzák az erőszakos és a pornográf tartalmak közzétételét és felhasználását.
Hagyományos tartalomszabályozás helyett az államnak olyan szűrőprogramok telepítését kell támogatnia, amelyekkel belátásuk szerint maguk a felhasználók szűrhetik ki például az obszcén és az erőszakos tartalmakat.
Csak azok a korlátozó rendelkezések maradhatnak hatályban, amelyek nem csorbítják indokolatlanul és aránytalan mértékben a szólás szabadságát – ilyen korlát lehet például a személyes adatok és az üzleti titkok védelme.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, pártja nem támogatja az ellenzék közvetlen államfőválasztásról szóló kampányát, amit elhibázottnak tart.
A holland politikai kommentátor ugyanakkor köszönetet mondott Elon Musknak, amiért X-en már 50 millióan láthatták.
A maffiaellenes olasz hatóságok négy, budapesti székhelyű cég üzletrészeit, valamint bankszámláit vették bűnügyi zár alá.
