A Fidesz szétesése

„A Fidesz elfelejtette, hogy antikommunizmus pandanja (sőt célja) vagy a szabadság, vagy az erény: ez volt az amerikai konzervativizmusban is, ahonnan Felcsút ideológusai megtanultak ezt-azt, csak éppen a lényeget nem: hogy a szabadságot és az erényt nem lehet korrumpálni anélkül, hogy el ne tűnjenek azonnal az éterben -- és abban a pillanatban hiteltelenné válik az antikommunizmus is. Hasonlóan, az etatizmus egyetlen indokolható célja valamilyen pozitív katarzis kikényszerítése lenne. Az ő legprimitívebb, pótszeres völkisch konzervativizmusuk (Ersatz etnicizmusuk) azonban nem szól semmi másról, mint a komcsi amoralitás háziasításáról, sok jobb sorsa érdemes fiatal (Mandiner, Jobbklikk stb.) megvezetése vagy -- a gyengébbek -- korrumpálása mellett, a jobboldaliság teljes lejáratásával. A konzervativizmus, amely 50 éve a szabadság és a kommunistákkal társutas liberalizmus elleni utolsó védőbástyája volt a civilizációnak (erről van egy nagyon szép könyv: Burnham Suicide of the West-jére gondolok), ma romokban hever Magyarországon. Felépülni sose fog anélkül, hogy azok a nacionalista államhívők (fidetatisták) és a semmiben sem, legföljebb a nép ostobaságában hívő felcsúti gazdáik, akik bitorolják egy ideje a jobboldaliság helyét, előtte eltűnnének a politikából. Igazi felszabadulás lesz az az idő minden félős, berottyantott konzervatívnak is.

Csakhogy, fájdalom, ezt az időt nem a szocik fogják elhozni nekik. Bizony nekik maguknak kell kitolni érte a feneküket a hidegbe (le Carré).”