Indexre tettek

„Az Index érdekes, színes, elegáns, liberális, kiegyensúlyozottságra törekvő portál. De csak azért lehet ilyen, mert az általa tiltójegyzékre tett személyek nevetség tárgyává tételének és/vagy megbélyegzésének piszkos munkáját »bátor és gerinces« módon a blogjainak »névtelen« ítéletvégrehajtóira hagyja. »Indexre kerülésem« történetével önmagában nem merném untatni a Magyar Hírlap olvasóit, ám úgy érzem, a következőkben összefoglalt történet messze túlmutat szerény személyemen, mert megmutatja a megbélyegzés és nevetségessé tétel kegyetlen mechanizmusát. Mivel néhány napja egy éven belül harmadszor kerültem az Index tiltólistájára, ez felbátorít arra, hogy összefoglaljak néhány gondolatot a mechanizmus működéséről.

Az első esetem 2012. április 15-én történt. Másnap a Corvinus Egyetemre voltam hivatalos, egy hallgatói körrel találkoztam, akik jelezték, hogy harminc fő körül szoktak összejönni általában. Ám 15-én, vasárnap délután felkerült az Index főoldalára egy hír az előadásomról, kiemelve pedig ez a mondat virított: »Jogtanácsosunk javaslatára nem fogom leírni, hogy Bogár László a Nemzet Hülyéje.« Érvelés, vita nincs, csak ítélet, a fenti hangfekvésben. Másnap harminc fő helyett több mint százan voltak kíváncsiak rám, és ez azt is jelzi, hogy a létrontó szándék nem mindig tud célba érni, az ingyenreklám pedig kétségtelenül jól jött, derűsen beszélgettünk, és sokan elmondták, hogy kifejezetten ez az Index-bejegyzés ösztönözte őket arra, hogy eljöjjenek.

A második eset 2013. július 14-én történt, a fő célpont ezúttal látszólag nem én voltam, hanem a Magyar Hyperion című új elméleti folyóirat, amelynek beköszöntő számába én is írtam egy cikket, és az Index bejegyzése ezt torolja meg. Javarészt velem foglalkozik, a címben is tőlem idéz, kétségtelen, kissé kevésbé útszéli stílusban, mint az előző esetben, és ráadásul úgy, hogy közben megint óriási ingyenreklámot csinál az új folyóiratnak. (Amit egyébként a szerkesztőség nevében ezúton is köszönök.)”