Pénz, presztízs, pocsékolás

Orbán Viktor hivatala „mégis” felköltözik a Várba, amit jószerével nem hiszek el. A Nemzeti Táncszínház épületébe tenné a Miniszterelnökséget? Jó, nyilván csak addig, amíg a mamelukjai letakarítják a Nemzeti Galériát a Palotából a Városliget kellős közepébe. Na de addig is, tönkreteszik a Várszínházat. Ezzel egy kulturális intézmény (évekre) valamint egy másik és egy park (örökre) megy a levesbe.

Lehet, hogy az én városfejlesztési gondolataim nem helyesek. Lehet, hogy a többieké sem, akik a fentiekről mást gondolnak, mint Orbán. De a Városliget és a Vár koncepció egyetlen, vitának nevezhető párbeszédes mozzanat nélkül jutott el idáig. Akárcsak a milánói pavilon ügye. Mert a döntéshozók érdemi válasza hiányzik.

Hol élünk?

A Fidesz és az Orbán-kormány, a választásokon megerősített politikai legitimitása tudatában, egyre több, építészettel és városépítészettel kapcsolatos szarvashibát vét. A Liget Budapest és a milánói pavilon ügye mellé, íme, itt a fenti. Ma már világos, hogy a Fidesz politikusai semmit sem tanultak a Nemzeti Színház hajdani ügyéből és fel sem tűnt nekik a sevillai pavilon körüli, egykor a lecsót ugyancsak szétcsapó intézkedésük visszhangja. Pedig ez utóbbiból legalább annyit leszűrhettek volna, hogy még az indokolt szabályfelrúgásokat is meg kell gondolni és ha mégis, hát azt alaposan elő kell készíteni és meg kell indokolni. 

Pákozdi Imre