Felelet Tarlós Istvánnak – Városliget ügyben

2014. július 03. 10:05

Szerencséjük van a tiltakozóknak, mert Tarlós „nem neheztel” rájuk. A Ligetre vajon igen?

2014. július 03. 10:05
Pákozdi Imre
Építészfórum

„Idétlen és túlzó”  e szavakkal jellemezte Budapest főpolgármestere a Városliget sorsáért aggódók állításait a Városligeti Építési Szabályzat módosításával kapcsolatos egyeztetésen. Szerencséjük van azonban a tiltakozóknak, mert Tarlós nem neheztel” rájuk. A Ligetre vajon igen? 

Kérem, olvassák el a Városligeti Építési Szabályzattal kapcsolatos 2014. június 12-i, belügyminisztériumi egyeztetés hivatalos jegyzőkönyvét. Már csak azért is érdemes, mert Tarlós István főpolgármester, a Városligeti Építési Szabályzat minapi elfogadása kapcsán így nyilatkozott: „Nem neheztelek azokra, akik ellenzik, de hogy ettől tönkremenne a Liget, az idétlen és túlzó állítás, politikai performanszot nem érdemes csinálni belőle.” Ez a nyilatkozat feleletet érdemel.

1. Először is „politikai performanszot” a tisztelt Fidesz-frakció csinált a dologból, amikor párt-hovatartozás szerint szavazott. Ez ugyebár vagy azt jelentette, hogy kötelezték őket a párt-álláspont képviseletére vagy azt, hogy a legegyszerűbb volt nem végiggondolni az ügyet, hanem jámboran felemelni a kezüket. Akárhogy is, politikai performansznak minősíteni a Városliget beépítése elleni tiltakozást, miközben a tiltakozók mindvégig kínosan ügyeltek arra, hogy ne politikai, hanem szakkérdésként minősüljön az ügy, egyszerű megtévesztés. (Amúgy nem volt nehéz megőriznünk a politikai semlegességünket: az LMP és az MSZP, az Együttel és a DK-val együtt ugyanis ebben az ügyben hónapok óta a füle botját sem mozdítja. Utóbbiaknál még reszortosa sincs a környezetvédelemnek, legalábbis nem ismert...)

2. Másodszor, az volna „idétlen és túlzó állítás”, hogy a hivatalosságok által adott válaszok többségükben megütötték az elégséges szintet. A meghallgatáson tanúsított inadekvát válaszadói magatartástól pedig - ha beletörődünk - igenis „tönkremenne a Liget”. Ám azért is érdemes elolvasni a jegyzőkönyvet – főleg annak kérdezz-felelek szakaszát – mert tanúbizonyságot ad karakán kiállásokra is. És itt most – bocsánat – nem a civilek, Ráday Mihály, Várnai László, a Levegő Munkacsoport képviselői és a többiek, amúgy ugyancsak a saját bőrüket vásárra vivő kiállását helyezem előtérbe, hanem azokét, akik az államtól és az önkormányzattól közvetlenül függő testületek élén álltak helyt szakmájuk és az emberi tisztesség nevében: a Corvinus Egyetem dékánjaként, a MÉK képviseletében, a Közép-Duna-völgyi környezetvédelmisektől, a fővárosi kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségétől. Salut.

3. Harmadszor, visszautasítom főpolgármester úr ingerült minősítését, külön is az „idétlen” szót. Nincs hozzá erkölcsi alapja, mert Tarlós úr tudtunkkal eleddig egyáltalán nem kommentálta a Liget Budapest projektet. Ez a hallgatás egy főpolgármestertől szerintem elfogadhatatlan. Ha valakinek nincs véleménye egy ennyire fontos kérdésről, ne legyen főpolgármester. Egyébként pedig, ha ingerültségre hajlamos, szíveskedjék azt azokkal szemben gyakorolni, akik ráerőszakolják az Ön által vezetett testületre a döntésüket: a kormánnyal szemben, amely a Városliget vonatkozásában hatályon kívül helyezte a főváros évek alatt, szakemberek által kidolgozott és a közgyűlés által elfogadott, 2030-ig terjedő távlati fejlesztési tervét. Kérem, velük szemben legyen ingerült, ne a tiltakozó civilekkel, a választóival és a szakemberekkel szemben.

4. Apropó, erőszak: mit szól az alábbiakhoz, Tarlós úr?

„A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 31. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Kormány, illetve a miniszterelnök által megjelölt, egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházások irányításával kapcsolatos feladatok ellátására 2014. július 1. napjától dr. Fürjes Balázst kormánybiztossá nevezi ki.

A Kormány a kormánybiztos feladatkörébe utalja az alábbi beruházások előkészítését és megvalósításuk irányítását:

a) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egységes elhelyezésének biztosítása a Ludovika Campusban;
b) a Ferencvárosi Torna Club új labdarúgó stadionjának felépítése;
c) a Sorsok Háza – Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ megvalósítása;
d) a Rubik kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási központ („science center”) létrehozása;
e) az új, több ezer fős budapesti konferencia-központ megvalósítása;
f ) a Népliget fejlesztési tervének elkészítése és megújítása;
g) a Miniszterelnökség budavári elhelyezéséhez szükséges felújítási és építési feladatok a budai Várnegyed területén;
h) a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem „MOME Laboratory” kreatív oktatási és kutatási központ
intézményfejlesztési programjának építési beruházása;
i) további, külön kormányhatározatban meghatározott beruházások, illetve feladatok.”

Azért kérdem, mert ezek itt mind a főváros fejlesztésével kapcsolatos feladatok. Ám, ha a fentiek létesítéséről szóló döntést nem Ön és a képviselőtestület hozza, a helyüket, tervezésüket és megvalósításukat nem az önkormányzat illetve az Ön hivatala határozza meg, akkor mire való a fővárosi önkormányzat? Tarlós úr, ebben a rendeletben a budapesti önkormányzat megkerülésének következő évtizedes programja olvasható, amihez magának egy szava sincs. Mondja, hogyan számol el főpolgármesteri ambícióival, miközben segít felszámolni a főváros szuverén döntéshozatali mechanizmusát?

5. A főváros szuverén önkormányzati jogkörének részbeni felszámolása és átadása a miniszterelnöknek és kormányának nem azért rossz, mert a miniszterelnök vagy kormánytagjai rosszak volnának. Nem azok. Hanem azért, mert ezzel Budapesten megszűnik a demokrácia lépcsőzetes hatóköreinek egyike, a városi önkormányzat. Ha úgy tetszik, súlyosan sérül a szubszidiaritás elve. Ez egyaránt elvi és gyakorlati kérdés, aminek a fontosságával minden közalkalmazottnak tisztában kell lennie. Ön és a miniszterelnök azonban láthatóan a probléma létezését sem észleli: ezért avatkozhatnak bele a kormány részéről Budapest legbelsőbb ügyeibe, az Ön tűrve támogató segítségével. Abba, hogy hol létesüljön múzeum, hogy a Városligetet milyen feltételekkel újítsák fel (csak ha odaépíthetik a múzeumaikat - így szól a Baán-féle lappangó zsarolás).

6. Igen, látens zsarolás. Mert amikor Baán kormánybiztos úr azt ismételgeti, hogy „a múzeumok felépítése ellenére nőni fog a Városliget zöld területe”, akkor két különböző dolgot köt össze: a Városliget rendbehozatalát és a múzeumok odaépítését. Méghozzá úgy köti össze ezeket, hogy evidenciának tűnjék az első függése a másiktól. Pedig két, teljesen különböző dologról van szó: az első, a Városliget rendbehozatala évtizede aktuális és növelné a zöldterületet, a másik, az újabb múzeumokkal történő beépítés egyáltalán nem aktuális és csökkentené azt.

Tarlós főpolgármester úr, kérem hathatós intézkedését a Városligeti Építési Szabályzat adta lehetőségek Budapest érdekében álló kihasználására. Ne építsenek semmit a Városligetbe, viszont hozzák azt rendbe. A lakosság többször kinyilvánította, hogy ezt akarja, továbbá ezt diktálja a józan ész és ezt javasolja a város- és tájtervező szakemberek hosszú sora is.

Pákozdi Imre

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 27 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
berzsian56
2014. július 03. 18:39
A városliget az elmúlt husz évben, egy lerongyolódott bazárra hasonlított . Ennél lepusztultabb területet nehezen lehetne találni a fővárosban. Ez már nem egy bolhapiac, hanem egy fertő volt éveken át,a földről árult guminőn át a rozsdás kotonig mindent fel lehetett lelni. Láttam én itt szamurájkardot, búvárfelszerelelést,minden lomizásból származó fertőző hulladékot. Egy szombati napon legkevesebb kétezer ember fordúlt meg a ligetben , és mindegyik odaszart, odahugyozott ahol állt , még azzal sem fáradt, hogy elfordúlt volna. Ez lenne az a" zöldövezet" ami annyira félteni kell amúzeumba járó igényes közönség elól?
BőröndÖdön
2014. július 03. 16:06
A felcsúti kisember így döntött,Pista bá meg igazodik...
Apáczai
2014. július 03. 15:02
1. A mostani beépítés nem a Ligetet, hanem a kommunisták felvonulásterét érinti. Azért és azok krognak. 2. A ligetben a Regnum Marianum templomot kell visszaépíteni. Vissza, az eredeti helyére, ahonnan a szocialisták Rákosija távolíttatta el, döntette romba.
diverse
2014. július 03. 14:12
1. A városfejlesztés nem a kormány, hanem a főváros hatásköre. Számtalan példa bizonyítja, hogy az ilyen döntések kiérleléséhez évek, évtizedek kellenek; a döntéseket az érvényes tervezési rendhez igazodva kell meghozni, mérlegelve a beavatkozás hatását a város egészének szövetére. Az illetékes testületek feje fölött véghezvitt kormányzati beavatkozás ezeket a szempontokat semmibe vette, közérdeket sért és rossz fényt vet demokratikus intézményeink működésére. (bővebben:http://bit.ly/1m6KwST; még bővebb: http://bit.ly/1kJnaRR; tudományos mélységben: http://bit.ly/1oPfLIv) 2. A Városligeti építési szabályzat tervezési programját több kormányhatározat determinálja. A tervezés során cél volt a közgyűjteményi együttes számára olyan helyeket kijelölni, amelyek ma is burkoltak, vagy beépítettek, a liget zöldfelülete összességében pedig növekedjen. A terv készítésével párhuzamosan zajlik a partnerségi egyeztetés, a beérkezett vélemények 99%-a elutasítja a terv koncepcióját: kártékonynak tartja a turizmus koncentrálását a Ligetben, a tervezett múzeumokat meglévő és felújításra váró épületekben helyezné el, melyekben bővelkedik a főváros, ellenzik, hogy a Városligetet további intézmények terheljék. (bővebben:http://bit.ly/1p5rX5j; még bővebben: http://bit.ly/1hyhrnC; tudományos mélységben: http://bit.ly/SoZOdY) 3. A budai Vár egy anakronisztikus korábbi állapotának helyreállítása, a kulturális intézmények eltávolítása visszás képet fest hatalom és kultúra viszonyáraól a mai Magyarországon. Erősen kérdéses, vannak-e előnyei a muzeumok közös elhelyezésének: miért növelné a látogatási hajlandóságot és a Budapesten töltött időt, ha azok egy helyen találhatók. A Városliget rehabilitációját sem a nagyléptékű, új beruházások szolgálják, a Ligetet talán mint Ligetet kellene helreállítani és gyarapítani. Múzeumi negyedek más európai fővárosokban is előfordulnak, ott azonban a gyűjtemények bővülésének évszázados, organikus folyamata hívta létre őket, vagy kisebb méretűek, és nem kizárólag állami beruházásból jöttek létre. (bővebben: http://bit.ly/1hX5eU7; még bővebben: http://bit.ly/1l4xb0C) 4. A Városliget Építési Szabályzatban is megfogalmazott programja ellenkezik az elfogadott Budapesti Városfejlesztési Koncepcióval: a turisztikai desztinációkat nem decentralizálja, hanem egy helyre koncentrálja. A zöldfelületi rendszer alapvetően rekreációs funkcióját nem növeli, hanem csökkenti. Barnamezős beruházások helyett kialakult zöldterület beépítettségét növeli. A főváros történeti magjában de különböző városrészekben elhelyezkedő kulturális klaszterekben pl. a Várbazár, a Millenáris területén (a bontás alatt álló Ipari Minisztérium mögötti óriási “M” csarnokban, a Kilián laktanya hatalmas műemléki épülete az Iparművészeti Muzeum szomszédságában a Népliget területén és más, múzeum számára alkalmas helyszínek hasznosításával többet nyerne a főváros kulturális arculata, idegenforgalmi vonzereje, és a Városliget is megmenekülne. (bővebben: http://bit.ly/Sr6hVF; még bővebben: http://bit.ly/1oUYjC8; tudományos mélységben: http://bit.ly/1oPiX6S) 5. A Városliget szerepe az, hogy zöld legyen. Ez az egyik legelső és legszebb példája azoknak az európai nagy közparkoknak, amelyek a polgárosodás folyamatában keletkeztek a 19. században. Egyszerre szolgálják a találkozást a természettel, valamint a demokratikus nyilvánosságot. (bővebben: http://bit.ly/1pPOYJl; még bővebben: http://bit.ly/S7c7uR; tudományos mélységben: http://bit.ly/U7RzV1) 6. A Városligetet évente kb 4 millióan látogatják, a látogatók célja elsősorban a passzív rekreáció, amelyhez csendre, zöldre, nyugalomra van szükség. Elsősorban a környező, súlyosan légszennyezett kerületek lakói látogatják. Kedvenc helyszíneik a Vajdahunyad vár, a tó és a Királydomb. Nem új nagylétesítményeket hiányolnak a Ligetből, hanem a WC-ket, a padokat, és a gyep stb állapotát. (bővebben: http://bit.ly/1ufr6Bu; még bővebben: http://bit.ly/1rKAnDO; tudományos mélységben: http://bit.ly/1tCEXzE) 7. Az egész Liget Budapest koncepciót súlyos környezetvédelmi, gazdasági és városépítészeti hibának tartjuk, de a legnagyobb baj a Nemzeti Galéria Városligetbe telepítése lenne. Ez a lépés lehetővé tenné, hogy a Várat intézményekkel teli, halott hivatali negyeddé alakítsák, ahová a nagyközönség bejárása az aktuális biztonsági szolgálatok kényétől és kedvétől függ. A kérdés tehát, hogy halott, elzárt hivatali negyedet akarunk látni a Várban, amely drága és soha nem fog megtérülni, vagy egy „polgárvárost”, amely még a Városliget zöldterületeit sem fenyegeti. (bővebben: http://bit.ly/1mPdOqJ; még bővebben: http://bit.ly/Tc9WHF) - Az oldalon elérhető információkat bátran másold, sőt bíztatunk is rá! Annyi kikötéssel tedd, hogy a weblapon található összes szellemi termékekre a CC BY-NC-ND 2.5 HU licenc (http://bit.ly/1kbNzNW) vonatkozik (megoszthatod, ne változtasd, ne add el, nevezd meg). Ha egy teljes konklúziószintet másolsz, ezt a nyilatkozatot is másold vele! A megnevezés kötelezettsége alól kivételt képez, ha egy progresszív tájékoztatónak csak egyes pontjait kívánod másolni (pl. online vitákban történő használathoz). - Használnád a módszertant? Hajrá! Módszertani segédlet: http://bit.ly/1u0KfXx - Etikai kitekintő: http://bit.ly/1nDA3F6 - Transzparencia: http://bit.ly/1hssa2X - Szeretnéd, hogy a te témádban is készítsünk progresszív tájékoztatót? Írj nekünk a progresszivtajekoztatas(KUKAC)gmail.com-ra! Kérdés, kérés, hibabejelentés, csatlakozás a csapathoz ugyanitt. - Weblap: http://progresszivtajekoztatas.hu
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!