Mire készül Ferenc pápa?

2015. január 08. 14:39

Szerintem az irány, amibe Ferenc pápa kormányozza az egyházat, fantasztikus. Mit csinál a pápa? Csatára sorakoztatja fel a seregeit.

2015. január 08. 14:39
Dwight Longenecker atya
Standing on My Head

„Mit tesz a pápa? Szerintem megválasztja a katonáit a harchoz.


A pápa vasárnapi bejelentése a 15 új bíborosról számok okból monumentális, és jelzi az utat, amelyen az egyháznak és a világnak, meg az egyház munkájának haladnia kell az új században. Mindenekelőtt, a 15 új bíboros közül egy sem észak-amerikai, öt európai és tíz a fejlődő világból érkezik.

Itt a lista:

Dominique Mamberti, Sagona címzetes érseke, az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának prefektusa (Franciaország), 
Manuel José Macario do Nascimento Clemente, lisszaboni pátriárka (Portugália), 
Berhaneyesus Demerew Souraphiel C.M.(Congregatio Missionis – lazarista), Addisz-Abeba érseke (Etiópia)
John Atcherley Dew, Wellington érseke (Új-Zéland)
Edoardo Menichelli, Ancona-Osimo érseke (Olaszország)
Pierre Nguyên Văn Nhon, Hanoi (Vietnam)
Alberto Suàrez Inda, Morelia érseke (Mexikó)
Charles Maung Bo S.D.B. (szalézi), Yangon érseke (Mianmar)
Francis Xavier Kriengsak Kovithavanij, Bangkok érseke (Thaiföld)
Francesco Montenegro, Agrigento érseke (Olaszország)
Daniel Fernando Sturla Berthuet, S.D.B. (szalézi), Montevideo érseke (Uruguay)
Ricardo Blázquez Pérez, Vallodolid érseke (Spanyolország)
José Luis Lacunza Maestrojuán, O.A.R., (augusztiniánus) David püspöke (Panama)
Arlindo Gomes Furtado, Zöld-foki Santiago püspöke (Zöld-foki-szigetek)
Soane Patita Pain Mafi, Tonga püspöke (Tonga-szigetek)

Ami meglepő, hogy pár nagyobb város, hatalmas katolikus népességgel kimaradt. Amint John Allen megjegyezte, »a hagyományos hatalmi központokat, mint Madrid, Velence, Torino, Chicago és Los Angeles, nem bíborosok vezetik, ami gyakorlatilag ismeretlen jelenség a modern katolicizmusban«. 

Eközben Tonga, Cape Verde, Panama és Mianmar vörös kalapot kap. Ráadásul az új bíborosok közül három nem érsek, ami megint csak friss megközelítés.

Mit jelent mindez? Szerintem ez sokat jelent, és nem csak szimbolikus.

Mindenekelőtt Ferenc száműzött a játszmából pár nagy katolikus játékost. Los Angeles és Chicago nem kapott bíborost? Ez nagy ügy, és azt kell jelentenie, hogy Ferenc, a buszozó argentínai érsek súlyt helyez erre. Ideje, hogy a mély zsebbel rendelkező, izmos egyházmegyék háttérbe vonuljanak és a kicsikre hallgassanak. Azért választott így és törte meg a formákat, mert az idők változnak. A világ változik. Az egyház változik, és ő tudja, hogy a ma kis emberei a holnap nagy emberei.

De Ferenc nem pusztán a kicsikre szavazott, hanem földrajzi értelemben az egyház perifériáira. Új-Zéland, Mianmar, Tonga, Cape Verde és Addis Ababa nem esnek útba és nincs oda kitaposott út. Ferenc talán azt mondja, »a világ végéről jöttem. Szeretnék még néhány kívülállót a csapatomban.« Az új kardinálisok kiválasztása reflektál a világegyház változó demográfiájára. A katolikusok kétharmada a fejlődő világban él. Az a fair, ha a hangjukat is jobban hallathatják a Vatikánban.

Ez az eltolódás a Sixtus-kápolna népességében nem csak azt jelenti, hogy a pápa bizonyosan a fejlődő világból választ, hanem azt is, hogy megváltozik az egyház vezetése. Amit a közelmúltban láttunk, az az európai és észak-amerikai liberálisok vagy mérsékeltek dominanciája. Ők olyan egyházi ügyekkel voltak elfoglalva, olyan teológiai kérdésekkel és morális vitákkal, amelyek az európaiak és az észak-amerikaiak problémáit tükrözték. A forró témák a nők szentelése, a nős papok, az azonos neműek házassága, az abortusz, a gazdaság és a politika voltak. Intellektuális hiánytól terhelve, a liberális bibliaértelmezés által aláásva, a modernizmustól megfertőzve és az establishmenthez kötődő kapcsolatok által meggyengítve az európai és észak-amerikai vezetés túlságosan gyakran olyan egyházat képviselt, amely világias, mérsékelten hívő, nem annyira érdeklik a fő evangéliumi értékek és evangelizációra van szüksége. (…)

A bíborosok a fejlődő világból inkább az oktatás alapvető kérdéseivel, az alapvető egészségüggyel, a gazdasági egyenlőséggel és az esélyegyenlőséggel vannak elfoglalva. Vallási fronton sokkal inkább nyitottak a karizmatikus formákra, hisznek a lelki harc realitásaiban, és bátran szembe mernek szállni az iszlám veszéllyel, evangelizálják a népeket, bátorítják a papi hivatásokat és a hitéletet, és egyszerűen, dinamikus és bátor módon élik meg az evangéliumot. A morális és családi kérdéseket tekintve nem nagyon izgatja őket a nők felszentelésének ügye, szívből ellenzik a homoszexuális agendát valamint elutasítják az abortuszt és a modern születésszabályozás természettörvénnyel ellenkező módszereit.

Más szavakkal: olyanok, mint Ferenc pápa. Valószínűleg a »szegényeket fogják előnyben részesíteni«, de az amerikai neokonzervatívok számára talán túlságosan marxistának tűnnek majd. Hinni fognak a bűnös emberi természet régi, régi történetében, amelyet megváltott Isten szeretete fiának kereszthalála által. Ezért aztán az amerikai liberálisoknak riasztóan fundamentalistának tűnnek majd. Tele lesznek a Lélek örömével, boldogan inkulturálják a liturgiát és integrálják istenimádatukat a misébe. Az amerikai tradicionalisták számára túlságosan elragadtatottak lesznek. Spirituális háborút fognak vívni, hisznek a gonosz realitásában és a csodákban. Az amerikai progresszívek számára ijesztően középkoriak lesznek. 

Szerintem az irány, amibe Ferenc pápa kormányozza az egyházat, fantasztikus. Talán azért, mert teljes mértékben otthon érzem a hitemet a fent leírt tulajdonságok közt. Mit csinál a pápa? Csatára sorakoztatja fel a seregeit. A jövő fényes az egyház számára és örömmel fogom figyelni, miként bontakozik ki mindez a jövőben.”
 
Ps.: Ferenc pápa összesen húsz új bíborost kreál majd, a szerző által felsorolt 15 személyen kívül ugyanis kreál öt nyugdíjas, nem választó kardinálist is:
 
José de Jesús Pimiento Rodriguez, Manizales nyugalmazott érseke (Kolumbia)
Luigi De Magistris, Nova címzetes érseke, nyugalmazott fő pro-penitenciárius, (Olaszország)
Karl-Joseph Rauber, Giubalziana címzetes érseke, apostoli nuncius, (Németország) (Karl-Josef Rauber érsek 1997 és 2003 között Magyarország és Moldávia apostoli nunciusi tisztét töltötte be budapesti székhellyel)
Luis Héctor Villalba, Tucumán nyugalmazott érseke (Argentína)
Júlio Duarte Langa, Xai-Xai nyugalmazott püspöke (Mozambik).
 
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!