Rendkívüli!

Békemenet after: közönségtalálkozó Bayer Zsolttal, Mráz Ágoston Sámuellel és Horváth Józseffel szombaton 18 órától

Román előny

2015. május 08. 07:47

A jelenlegi, fehér-feketében tálalt geopolitikai felállásban Brüsszelből s főleg Washingtonból nézve Románia a jó fiú, Magyarország pedig a rossz.

2015. május 08. 07:47
Pataky István
Magyar Nemzet

„El lehet azon vitatkozni, hogy igazságos-e az a brüsszeli, washingtoni hadjárat, amelyet a 2010-es megméretés után azonnal elindítottak – s tartósan folytattak – a kétharmados választói akarattal hatalomra jutott jobboldali kabinet ellen, de az azeri baltás gyilkos kiadatásával kezdődő, s az ukrajnai konfliktusban tanúsított kétértelmű magatartással folytatódó magyar diplomáciai mozgást észérvekkel nehéz megmagyarázni Európa kellős közepén. Elhitte volna valaki mondjuk két évvel ezelőtt, hogy Varsó jobban meg fogja érteni magát Bukaresttel, mint a magyar kormánnyal? Hogy Berlinben a lehető legnagyobb tisztelettel fogadják Klaus Johannist, Románia tavaly novemberben megválasztott szász származású államfőjét?

Most ott tartunk, hogy komoly román stratégák lazán összekötik a székely autonómiatörekvéseket Putyin Romániát destabilizálni kívánó állítólagos terveivel. Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója kevéssel kinevezése előtt az orosz elnök trójai falovaként jellemezte a szerinte Moszkva befolyása alá került Magyarországot, amely veszélyt jelenthet az Európai Unióra. »A magyar–orosz mérgezett antant szorításában lévő Romániára hárul a legfontosabb szerep a térségben a demokrácia értékeinek megvédésében« – írta a belső elhárítás vezetője. Korábban is hallottunk már érdekes megállapításokat Bukarestből, a gond most csupán az, hogy ezekre a vélekedésekre komoly fogadókészség van az orosz expanziótól tartó Európában. Azaz a jelenlegi, fehér-feketében tálalt geopolitikai felállásban Brüsszelből s főleg Washingtonból nézve Románia a jó fiú, Magyarország pedig a rossz. Ideje ahhoz is hozzászokni, hogy ebben a nemzetközi környezetben gyakorlatilag lehetetlen eredményesen fellépni az erdélyi magyarok jogkövetelései érdekében.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 55 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tevevanegypupu
2015. május 08. 11:22
Mindig így volt. Mikor a rendszerváltásnál az iszonyatos árvaházakat mutatták a francia televízióban, akkor bezzeg nem azt mondták, hogy ezek román gyalázatosságok, hanem hogy az erdélyi magyar területen lévő árvaházak..akkor nem Románia hanem Transylvania. Bár kétségtelen, hogy a franciáknak és Nyugat-Európa kilencven százalékának gőze nem volt arról, hogy az micsoda és hol is van, az illetékesektől akkor aljasság volt..folytatták Trianont.
Berecskereki
2015. május 08. 09:44
Észre kellene venni, hogy Romániához csatolt területen a mai román kormány ugyanazt a politikát folytatja amit Ceaușescu, csak másként csomagolja. Ezt azzal is próbálja takarni, hogy támadja a magyar kormányt. Így válik igazzá a mondás: Legjobb védekezés a támadás.
Berecskereki
2015. május 08. 09:37
Pataky István írása nem elemző, még leírónak sem neveztető. A történetnek pedig sokkal korábbi előzménye van. A román vezetés mindig is kétkulcsos politikát folytatott és elsődlegesen a francia politika uszályába szegődött. Ez így volt a két világháború előtt, és a világháborút követően is. A II. VH után ez annyival bővült, hogy belépett Szovjetunió ebbe a körbe. A román vezetés mindig is arra törekedett, hogy meghatározó legyen Közép-Európában és ebbeli törekvéseiben Magyarország volt az ellenfél. A két világháború befejezése után a francia, angol és amerikai politika ezt támogatta és a területi megosztások is ehhez kapcsolódtak, melynek a fő célja a Közép-Európai országok szembeállítása. Ez történik most is. Ebben pedig Románia a kétkulcsos magatartásával vesz részt. Lengyelország vezetésén viszont csodálkozom, mert a II. VH után elég nagy „pofont” kapott a béketárgyalások során. A szovjet csapatok által megszállt területeket megtarthatta Szovjetunió és a német területekből kárpótolták, mely belső feszültséget jelentet. Ugyanakkor Lengyelország területe közel 76 ezer négyzetkilométerrel, a háború előtti méretének 20%-ával csökkent. 1990 után Oroszországgal gazdasági kapcsolatokat épített ki, amely sok tekintetben hatott az ország gazdasági fejlődésére, megerősödésére. Jelenleg viszont politikájának változtatva könnyen olyan következménye lehet, mint ami a II. VH. alatt, után volt. Legfeljebb most gazdasági vonatkozásban. E két történet is azt mutatja, hogy az európai nagyhatalmak és Amerika is a megosztás kártyáját játssza ki. Németország pedig hintapolitikát folytat. Egyrészt Európa vezető ereje akar lenni, de az USA kapcsolatait is meg akarja tartani, melyben Anglia és Franciaország is beleszól. Részükről is fontos a kisebb uniós államok megosztottságának fenntartása, így a Közép-Európai államok megosztottsága is. Ez már a csatlakozás körüli huzavona során is érzékelhető volt. Először négy ország csatlakozása került terítékre, majd amikor elindult a csatlakozásra váró országok összefogása rögtön felgyorsultak a folyamatok és már aktuálissá vált a 8 ország felvétele és a további bővítés. Ez most Ukrajnával bővülne, amely fontos geopolitikai és gazdasági vonatkozás. A geopolitika tekintetében a bővítés pedig az USA-nak is érdeke, melyben megtalálható Oroszország körbezárásának az igénye. Ezért nem tetszik az USA-nak a magyar politikai és ezért az EU-n keresztül mindent elkövet, hogy a magyar politikai nehogy hatást gyakorolhasson a többi Közép-Európai országra. Ebben a folyamatban partner Románia és kisebb részben a többi körülöttünk lévő ország, akik a I-II. VH során Magyarország területéből részesedtek.
forsteandretredjemann
2015. május 08. 09:22
Az elemzés helytálló. A hivatalos Románia tényleg sokkal jobban fekszik a nyugati hivatalos politikánál, mint a hivatalos Magyarország. Ennek viszont tapasztalataim szerint semmi köze nincs az éppen aktuális magyar kormány színéhez és szagához. A határokon túl rekedt magyar kisebbségek problémájának felvetése a II. VH után kialakult status-quo megkérdőjelezését jelenti. E miatt a "nyugat" ezt soha nem fogja támogatni. A "kisebbségi jogok", "emberi jogok" stb. stb. egyszerű propaganda. Csak akkor veszik figyelembe, ha anyagi érdek fűződik hozzá, vagy valaki erőt tud a probléma mögött felmutatni. Magyarország mindkettőre képtelen. Ami érdekesebb Románia számára az inkább az, hogy 1. A nyugati "nemhivatalos" hétköznapi közvélemény szemében történelmük során először nagyon népszerűtlenek. Az egyszerű nyugati polgár a nyugatra kiözönlő román cigánysággal (és az e miatt tapasztalt koldulással, bűnözéssel) azonosítja őket. Ráadásul egyre terjed a Roma=népnév, Roma+nia="romák országa" "logikus magyarázat" is a megfejtéshez. 2. Az Oroszok (és ebből következően a szerbek, bolgárok) egyre jobban és nyíltabban románellenesek. Az Orosz lapokban középszintű hivatalosságok kérdőjelezik meg Románia állami létének jogosságát. Erőteljesen sugallják Dobrudzsa "ősi bolgár föld" és Temes Bánság "ősi szerb föld" jellegét. Magyarország gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy hány katonát küld a vágóhídra az USA érdekei miatt. A kisebbségei ügyében most SEM kaphat támogatást. A környező államok katonai és diplomáciai kapcsolatai sokkal régebbiek és jobbak a "nyugati elittel". Ezen még a "magyar baloldali kormányok" teljesen gátlástalan szolgalelkűsége sem tudott semmit változtatni. Aztán, hogy mi lesz később, senki nem tudja megmondani. De az biztos, hogy most sem kizárólag a nyugat véleménye lesz meghatározó...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!