Ezt az alternatívát kínálja a Sziriza

„Hosszabb távon egy a humán tőkébe való befektetés a Sziriza célja. A görög állam az elmúlt években a GDP-nek csupán alig több mint három százalékát költötte oktatásra (a magyar kevesebb mint négyet), míg az európai átlag 6 felett van, a dán pedig néha eléri a 9 százalékot, sokkal magasabb GDP bázison. Az oktatási rendszer a gazdaság értékteremtő képességének az alapja. A k+f kiadások csupán a GDP 0,6%-át tették ki (Magyarországon 1,5%), míg mondjuk Finnországban ez az arány 3,5%, ismét csak magasabb GDP bázison.

Természetesen jogos az ellenvetés, hogy az ilyen típusú (humán tőkébe befektető, lisszaboni) beruházások csak hosszabb távon térülnek meg, de ezek nélkül egész biztos nincs növekedés. Pont ez a megszorítások mechanizmusa: elveszi a forrásokat a növekedés motorjaitól. Ha Görögország az elmúlt években, évtizedekben is ezekbe fektetett volna, ma nem így állna. Vajon miért nem ezeket hangsúlyozta az Eurogroup a tárgyalások alatt?

Rövid távú cél a belső kereslet növelése a humanitárius katasztrófa ellensúlyozásával. Az elmúlt években a görög nyugdíjasok majdnem a felére metszették vissza, a nyugdíjasok fele szegénységben él. A minimálbér olyan alacsony ma már, hogy az utcán látható szegénysége (koldulás, guberálás) taszította a görög társadalom nagy részét. A társadalom 40%-a szegénységben él. Ezen a tényen semmit nem változtat, hogy Szlovákiában vagy Magyarországon még alacsonyabbak a bérek és a nyugdíjak. Ez csak azt mutatja, hogy ezeknek az országoknak az önérdek érvényesítő képessége minimális. (Lásd erről itt és itt.) A Sziriza tehát rövid távon egy szociálisan igazságos minimálbér-emeléssel, a kirúgott közalkalmazottat visszavételével, illetve más szociális intézkedésekkel akarja növelni a belső keresletet. Mivel Görögország az eurozóna legzártabb gazdasága, valamint a szegények a bevételeik nagy részét köztudottan azonnal kénytelenek elkölteni nem pedig megtakarítani, mégpedig helyben; ezeknek az intézkedéseknek kereslet növelő hatása van.

Fontos kiemelni az oligarchák elszámoltatását. A Sziriza kormány befagyasztotta a számláikat, egyeseket le is tartóztatott, és létrehozott egy Magasszintű Egységet az oligarchák elszámoltatásának előkészítésére. Az EU-IMF egyetértése nélkül azonban itt sem léphetett. A februári egyezség volt az első megállapodás a Trojkával, amelyben az »offshore« kifejezés szerepelt. 2009 és 2014 között sosem.”