Miért NEM a xenofóbiáról szól az Érkezés?

2016. november 15. 08:09

A hosszú bevezető tehát azt volt hivatott indokolni, hogy miért is tartom az Érkezés xenofóbiával kapcsolatos olvasatait már jelenség szintén is félrevezetettnek. Spoileres!

2016. november 15. 08:09
danialves
Smoking Barrels

A hosszú bevezető tehát azt volt hivatott indokolni, hogy miért is tartom az Érkezés xenofóbiával kapcsolatos olvasatait már jelenség szintén is félrevezetettnek, ezzel pedig rátérnék arra (innentől már SPOILERESEN), hogy a film ismeretében miért nem is tudok velük egyetérteni. A think piece-ek számára egyértelműen az a szakasz szolgáltatott muníciót, amikor a katonák egy része félig-meddig egy konteós vlogger hatására gyakorlatilag öngyilkos merényletet hajt végre az idegenek ellen, ezzel még nagyobb veszélybe sodorva az egyébként is az összeomlás határán álló kapcsolatfelvételt. De addigra már a vezetés is a támadást fontolgatja, hiszen biztosak abban, hogy az idegenek fegyver birtokában vannak, és kizárólag félnivalónk lehet tőlük.

Természetesen a Villeneuve ábrázolta ismeretlentől való félelem abszolút párhuzamba hozható a kortárs populizmust részben tápláló bevándorlási válságokkal, akár Trump Amerikájáról, akár Európáról beszélünk (csak hazánkban a Nógrádi György-ök a közmédiából szólnak hozzánk, nem az internet sötét bugyraiból...), és a District 9 révén már ismerünk is egy kiváló példát arra, hogyan lehet az idegeneket megfeleltetni az etnikai feszültségek résztvevőinek vagy a szegregáció áldozatainak. De talán éppen Blomkamp miatt is olyan kézenfekvő most ez a párhuzam, annak ellenére, hogy az Érkezésben számos jelentős eltérés is mutatkozik.

Először is, ez a motívum jobban megfigyelve nem az ismeretlentől való félelemről szól: a híradásokban száműzött reakciók, a kormányban megrendülő bizalom ugyan valóban a jelenleg lejátszódó folyamatokat visszhangozza, maguk a katonák azonban (a briteket no-go zónákból kioktató külügyminiszterünkkel ellentétben) első kézből tapasztalhatták meg az idegenek közelségét, jelentőségét és képességeit - ez alapján pedig inkább racionális, mint emocionális döntést hoztak. (Arról nem is beszélve, hogy pont a fegyveres erők esetében a legirreálisabb egy ilyen ösztönös, önszerveződő akció.) A nyitottság tehát tényleg hiányzott, azonban ebben a cselekedetben nem az előítéletekből, félelemből fakadó ignorancia manifesztálódik, hanem egy teljesen tudatos bezárkózás.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Korn
2016. november 21. 00:46
atyaég, miről beszél ez a barom? (Oké értem, hogy szeretett volna egyet trumpozni, nógrádizni és amúgy mindenkit lenézni)
ato boldizsár
2016. november 21. 00:30
Meg lehetne egyszer prólni a "Nógrádi Györgyöket" észérvek mentén cáfolni. Ez a bemondogatás, hogy mindenki hülye, aki nem ért velem egyet és csak mondom a magamét, ez olyan agresszív libsitempó.
bispora
2016. november 20. 19:30
Tudom nem a xenofóbiáról szól a mű és a szerző, de erről a mondatról: "...első kézből tapasztalhatták meg az idegenek közelségét, jelentőségét és képességeit..." az ember rögtön a Németországba hömpölygő képességtelen muszlimokra asszociál. Ennek viszont nem scifi lesz a vége...
briganti
2016. november 20. 19:30
először is: a filmet láttam. másodszor: a film nekem nem az év robbanása, de a szartól messze. Harmadszor: nem úgy, mint te. Sőt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!