Magánügy, hogy ki, kire szavaz, hülye viszont ne legyen senki!

„Amikor tavaly decemberben Demeter Márta, az LMP-frakció tagja Orbán Viktornál érdeklődött a szaúdi Gaith Pharaon ügyeiről, illetve a viszonyukról, akkor a miniszterelnök csupán annyit válaszolt meglehetős arroganciával: »Boldog karácsonyt kívánok!«. Mit árul el ez a közéletünk állapotáról?

Nem tudok már annyira felháborodni, mint amennyire elvárható lenne. Miközben persze én is elítélem az ilyen megnyilvánulásokat, mert a miniszterelnök már a látszatot sem kívánja fenntartani, meg nem lepődök rajta, mert nem először történik ilyesmi. Orbán Viktor a saját laptopjának tartja a parlamenti patkót, amit akkor nyit meg vagy csuk le, amikor neki tetszik. De már ez is kissé unalmas. Hadd mutassak rá azonban a dolognak egy kis részletére, majd egy furcsa logikai lépéssel hadd beszéljek a baloldalról. Ha félretesszük az üggyel kapcsolatos összes egyéb szempontot, akkor azt állítom, hogy néha egy ilyen üzletembert vagy ügynököt – már valószínűleg soha nem tudjuk meg, hogy mi is volt valójában – be kell engedni az országba. Még azt sem tartom kizártnak, hogy egy ilyen személy jelenléte vagy a szimpátiájának az elnyerése megelőzhet terrorcselekményeket, tehát nemzetbiztonsági szempontból nemhogy kifogásolható, hanem egyenesen kívánatos. Ezzel a filmszerű gondolattal azért érdemes eljátszani, mert ha az ellenzék az Orbán Viktor iránt érzett ellenszenvéből próbál levezetni mindent, akkor a realitásokról néha megfeledkezik. Hogy Orbán Viktor cinikus, a végtelenségig hatalomtechnikus, az nem jelenti azt, hogy egyszerű lenne miniszterelnöknek lenni. A baloldali összefogás egyik legnagyobb hiányossága, azaz a legfőbb probléma az, hogy rosszul castingolnak, nem jó vízióval rendelkeznek arról, hogy milyen lenne egy Orbán utáni vezető, illetve elfeledkeznek arról, hogy egy országot nem lehet teljesen tisztán, elvek mentén kormányozni. A baloldal nem akarja elfogadni, hogy egy új miniszterelnök sokkal inkább fog Orbánra hasonlítani, mint Bibóra. Mindenki képzelje el, hogy a neki szimpatikus jelölt a miniszterelnök. A nemzetbiztonság értesíti, hogy bizonyos körök mozgolódnak, valami készül, ekkor pedig bejelentkezik egy figura, aki azt állítja, hogy ezt le tudja állítani, de cserébe menedéket kér. Ez egy dilemma, hogy az ország első embere engedi-e magát zsarolni az ország érdekében, vagy sem. De az is lehet, hogy simán csak annyi történt, hogy a jó üzlet reményében szemet hunytak afelett, hogy az illető honnan jött. De annyit megér az ügy, hogy legalább hajlandóak legyünk belegondolni, esetleg nem minden úgy történt, ahogyan az ellenzék láttatni akarta.

Apropó, baloldal és karácsony. Szinte a kezdetektől fogva nyíltan kiálltál és ma is támogatod Karácsony Gergelyt, a Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltjét. Valószínű, hogy a két párt közösen megugorja a 10 százalékos küszöböt a választásokon. De hogy lesz ebből kormányváltás, sőt Karácsony-kormány?

Nagyon óvatosan fogok fogalmazni, mert nem akarok ártani Karácsony Gergelynek. Ugyanakkor nem rejthetem véka alá, hogy én nem roppanok össze, ha nincs kormányváltás. Én azzal is kiegyezek, ha vannak politikusaink, akik szépen lépegetnek előre. Ha nevelgetjük a palántáinkat, ha egyre újabb jó emberek kerülnek előtérbe, akik egyre komolyabb feladatok megoldásával egyre jobban megerősödnek, fejlődnek. Ha Gergely kampánystábjának a tagja lennék, nem mondhatnék ilyet, de nem vagyok az, így azt állítom, nem baj, ha Karácsony Gergely végül marad Zugló polgármestere. Én elég korán észrevettem Karácsony Gergely képességeit, és nem azért, mert olyan marha okos vagyok, hanem mert mindig higgadtan néztem a politikai szereplőket, amit mindenkinek erősen tudok tanácsolni. Kísérjük figyelemmel a fiatal politikusokat! Miniszterelnök nem lesz valakiből szerdáról csütörtökre. Ez egy folyamat. A magyar választók, főleg az ellenzéki választól egy idő után ejtik, elhagyják a jelöltjeiket, nyilván türelmetlenségből vagy frusztráltságból. Elindul egy fiatal csapat, mint ahogyan Karácsony Gergely is elindult az LMP-vel, majd fél év sem telik el, már sokan azt mondják, hogy ezek mamlaszok, ezek gyengék, de hát nem tudom, mit várnak. Ez a csodavárás ellopja a show-t a valódi politikai építkezés elől. A bokszban sem mindig a K.O. hozza a győzelmet, szerényebb győzelmeket néha lábmunkával lehet elérni. Egyébként Karácsony Gergely jelenleg igen hatékonyan építi magát. Az MSZP-vel között politikai szövetsége egy nagyon érdekes jelenség. Nem tudtam én sem, mint ahogyan az átlagos választók sem, hogy ez fog következni. Az MSZP ma rendkívül nehéz helyzetben van. Nincs vezető, belső válság van. Botka megpuccsolása megmutatta, mekkora erők feszülhetnek egymásnak. Az MSZP egyik része felismerte, hogy ezt a meccset most félre kellene tenni. Kerestek valakit, aki népszerű, és összeálltak. Mindenki azt mondja, hogy Karácsony Gergely az MSZP-vel állt össze. Szerintem olyan, hogy MSZP, nincs. Az csak egy párt maximum pár ezer taggal. Van viszont az MSZP-s szavazótábor, akik magyar szavazók. Őket nem illik a ködben bolyongani hagyni, a hidegben, a kiszámíthatatlan semmiben kóborolni. Ők szavazni szeretnének, ezért illik esélyt adni nekik, hogy le tudják adni a voksukat valakire, aki számukra elfogadható. Úgy érzem, hogy az MSZP cserben hagyta a szavazóit, nem adott nekik egy miniszterelnök-jelöltet, nem nyújtott megfelelő szolgáltatást programmal és vezetővel, Karácsony Gergely pedig kifejezetten államférfiúi attitűddel felismerte ezt a helyzetet. És mindez neki se jött rosszul. Szerintem ez nem a rossz értelemben vett hatalomtechnika, hanem egy jó értelemben vett államférfi jól kiszámított lépése. Lábmunka. Karácsony Gergely igyekszik megszólítani sok százezer MSZP-s szavazót, akiknek eddig nem volt kit választani, és én ebben semmi kivetnivalót nem találok. Pont szembemegy azzal, ahogy Orbán Viktor rendszere működik. Számára egy teljesen más típusú kettős állampolgárság létezik, mint amiről beszél, ugyanis vannak a fideszes magyarok, akik számítanak, meg a nem fideszes magyarok, akiket a matek alapján nyugodtan szembe lehet köpni bármikor. Karácsony Gergely éppen ezzel a hozzáállással kíván szakítani, amikor olyanokat is képviselni kíván, akik eddig nem az ő pártjára szavaztak.”