Mivé is lett az olimpiai eszme, mivé lett a sport.
„Azóta sporttársai egész garmadája csatlakozott mellé, elítélendő az úszásra rossz fényt vető kínai sztárt. Tudjuk, persze, az örök tételt: csak az doppingol, akit rajtakapnak. Mégis, a hangoskodók jól tennék, ha először is tükörbe néznének. Biztos, hogy ők soha, semmikor? Szunnal kapcsolatban amúgy még csak nem is a doppinggyanú a legingerlőbb, hanem a lénye, az őt körülvevő miliő, úgy, ahogy van. Hogy is mondjuk, a világhírű úszó nem a népi demokratikus eszmék megtestesítője, sokkal inkább valamelyik császári dinasztia elkényeztetett sarjára emlékeztet. Nem barátkozik senkivel, hárman öltöztetik, még az akkreditációs kártyáját is egy kísérője viszi utána; megközelíthetetlen, önhitt jelenség, a világbajnokság idején az üzleti alapú sport leginkább kézzelfogható megtestesítője.
Vegyünk egy másik példát. Hetek óta megy a huzavona Neymar barcelonai visszatéréséről. Már az is kiszivárgott, hogy a katalán futballklub százmillió eurót fizetne érte, hogy visszatérjen, valamint adna még két játékost, s segítségképpen egy hatos listát is összeállított (Coutinho, Dembelé, Rakitic, Semedo, Malcom, Umtiti), amelyről a Paris Saint-Germain választhat. Ha én a hatok egyike lennék, biztosan kikérném magamnak az embertelen eljárást, hogy az »áruló«, a csapatot két éve pusztán jobb anyagi lehetőségek miatt elhagyó Neymar ügyében legyek alku tárgya. De persze a hatok nem tesznek ilyet, mert nekik – és az ügynökeiknek – Barcelona, PSG, Liverpool, Real Madrid, Bayern München – és még sorolhatnánk – egyre megy: csak az a lényeg, hogy a fizetési kategória ne változzon, helyesebben lehetőleg emelkedjen.
Ilyen hát napjaink professzionális sportja.
Mindez annak apropóján ötlött az eszembe, hogy N. Pál József a Nemzeti Sportban megjelent kitűnő publicisztikájában (Otthonunk a Föld) azon tűnődik, mivé is lett az olimpiai eszme, mivé lett a sport. Feleleveníti, hogy az Anton és Franz Schmid német hegymászó testvérpár 1932-ben a Matterhorn északi falon való megmászásáért még olimpiai aranyérmet kapott, amelyre a NOB alapító okiratának tekinthető, 1894-es párizsi határozat teremtette meg a jogalapot, miszerint minden kiemelkedő fizikai teljesítményért adható olimpiai medál; s felemlegeti, hogy 2024-től jó eséllyel a breaktánc is olimpiai sportág lehet.”
Hosszú ideje pályaedző, ám kevesen mondhatják el magukról, hogy sztárcsapatoknál oktatják a futballt. Volt Neymar, Kylian Mbappé, Thiago Silva trénere, most pedig Harry Kane-é. Lőw Zsolt a Bayern Münchentől készül elválni, és még ő sem tudja, hol folytatja.
Négy korábbi ötkarikás bajnokunk mesél a vágyairól, a megérzéseiről, az érzelmeiről – a fókuszban Párizs.
Idén nyáron először fordul elő, hogy mind a hat egyéni vívószámban magyar induló küzdhet olimpiai éremért. A nagy merítés sokat is ígér: a csapatversenyekkel együtt hét esetben vannak aranyesélyeink, éremvárományosaink.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A keresztény alapú politizálásra nagyobb szükség van ma, mint valaha.
A kormány jövő heti ülésén újra meg fogja vizsgálni az üzemanyagárak helyzetét.
Folytatódik a leszámolássorozat, a miniszterelnök is üzent.
