Az Idomár mélyen meghajol

„Navracsics Tiborról még ellenfelei is elismerik, hogy 2010 és 2014 között ő volt a Fidesz-kormány egyik legfelkészültebb minisztere. Politikusi pályafutása előtt jogot tanított az ELTÉ-n, aztán képviselő, majd Fidesz-frakció-vezető lett.

2014-ben nem azért mondott le miniszteri tisztségéről, mert rosszul végezte a munkáját, hanem azért, mert a kormány őt bízta meg azzal, hogy uniós biztosként képviselje az országot Brüsszelben. Tudomásunk szerint a belga fővárosban sem okozott csalódást. Ezért sokan meglepődtek azon, hogy a magyar kormány mégsem hosszabbította meg Navracsics megbízatását. A szakemberek szerint a bukását az okozta, hogy Brüsszelben megfertőződött az EU-vírustól, és emiatt vitás kérdésekben nem támogatta kellő mértékben hazáját. Ismerősei azt állítják róla, hogy túlságosan európai ember lett belőle.

Jelenleg kulturális kormánybiztos. Nem Brüsszelben. Veszprémben. Navracsics nemrég interjút adott a Népszavának. A beszélgetés jól sikerült, az olvasó értékes információkkal lett gazdagabb. Amikor viszont az újságíró arra kérte őt, értékelje a média helyzetét Magyarországon azt válaszolta, hogy »hála a Jóistennek nem vagyok olyan pozícióban, hogy értékelnem kellene bármely szempontból a magyar sajtószabadságot«.

Bravó! Ez a művelt, sokat tapasztalt, nagyformátumú ember hálát ad a Jóistennek, hogy nem kell kimondania azt, amit gondol. Megköszöni a Teremtőnek, hogy nem kell igazat mondania. Persze, hiszen már itthon van. Igaz, egy kicsit leforrázva, egy picit lefokozva, és már nem az EU épületében van az irodája, hanem Veszprémben, de a jövő még hozhat néhány kellemes meglepetést a hűségeseknek.

Az Idomár előlép, és meghajol a közönség előtt.”