Az Alaptörvényt is megsértik

„A SZÍNHÁZ-ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLEMÉNYE AZ EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK VÉLEMÉNYEZÉSÉRŐL// 2021.05.01.

Az egyetem új vezetése nyilvánosan is közölte, lépéseket tett az Egyetem Szenátusának felállításának érdekében, melynek részeként véleményezésre küldték az Egyetem legújabb SZMR-jét a Hallgatói Önkormányzatnak. Ha valódi véleményezést vártak, nehezen értelmezhető az általuk kikötött nem egész 4 napos határidő, és, hogy az SZMR-ben jelöletlenül és külön indoklás nélkül kellett megkeresni a változtatásokat.

A kérés időben is elkésett, 2020 szeptembere óta a kuratórium immár hatodszorra módosítja az Egyetem szervezeti működésének szabályait – az ötödik alkalom két héttel ezelőtt történt, sem akkor, sem előtte nem biztosította a HÖK számára a törvényes véleményezési jogának gyakorlását. Emiatt a HÖK több bírósági eljárást is indított, melyek halasztó hatályt biztosítottak a szervezeti és működési rendre és módosításaira.

Ezen halasztó hatályok miatt a törvényes kiindulási alap a működésre valójában az új vezetést – és a modellváltást - megelőző utolsó SZMR tud lenni. A fenntartóváltáskor az Egyetem addigi vezetése előkészített egy olyan SZMR-t, amely tiszteletben tartja az autonómiát, ezt a dokumentumot soron kívül, 2020. augusztus 12-én a fenntartó minisztérium részére megküldte, az Oktatási Hivatallal egyeztette, ami a változásokat bejegyzésére alkalmasnak minősítette, az új vezetés ezt mégsem fogadta el.

A HÖK tehát csak az augusztus 12-ig előkészített SZMR-t, tudja törvényesen előkészített SZMR-ként értelmezni, a jelenlegi 6. tervezetet (és a korábbi verziókat) csakis azért véleményezi, mert úgy gondolja a jogköreitől való megfosztás ellen, mint a szenátus része és mint a hallgatók képviselője, köteles fellépni ilyen formában is.

Kifogásaink a következő alapvető problémák köré csoportosultak, melyeket a konkrét eseteknél jeleztünk.

I. A szenátus jogköreinek csökkentése:

Javasoltuk, hogy továbbiakban is a szenátus bírálja el a rektori pályázatokat és válassza meg a rektorjelöltet, fogadja el az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, és az intézmény költségvetését, valamint, hogy állítsák vissza a szenátusi jogkörök teljes, fenntartóváltást megelőző voltát.

A mai nappal ráadásul pontosan 8 hónapja nem gondoskodik a szenátusi választás törvényes kiírásáról a fenntartó. Nemcsak a felsőoktatási törvénybe, hanem az Alaptörvénybe ütközik a szenátus megfosztása az önkormányzatiságtól, bízunk benne, hogy májusban esedékes döntésével ezt kimondja az Alkotmánybíróság is.

II. A szervezeti autonómia csökkentése:

Követeltük, hogy a fenntartó állítsa vissza az önkormányzatiságot, melynek első feltétele a szervezeti és működési szabályzat elfogadásának szenátusi hatáskörbe visszahelyezése, ennek megtörténtéig autonómiáról komolyan vehető véleményt formálni ugyanis lehetetlen.

Elutasítottuk, hogy az egyetemi szervek, így különösen a Szenátus rovására bővítik a fenntartó hatáskörét, szervezeti, gazdálkodási és személyi kérdésekben való döntési jogokat ruháznak rá, melyek a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit közvetetten nagymértékben befolyásolják.

Jeleztük, hogy az új SZMR-tervezet a szenátus jelentőségét még jobban aláássa azzal, hogy a szenátusi létszámot lecsökkenti, ráadásul így mind az oktatók, mind a hallgatók létszáma is csökken a szervben. A szöveg nem rendelkezik a szenátus korábban előírt létszámáról, továbbá nem tekinti problémának, ha a hivatalos delegáló szervek (mint amilyen a HÖK is), nem képviseltetik magukat a szenátusban.

Mindezeken felül az akadémiai autonómiát is korlátozza az új tervezet, előírva, hogy az osztályfőnökök az intézetvezetők iránymutatása szerint kell hogy végezzék – korábban autonóm – tevékenységüket.

III. A kancellári befolyás kiterjesztése :

A felsőoktatási intézményi autonómia egyik garanciája az alaptevékenység (oktatás) és a kancellária alá tartozó működtetés különválasztása, mely a felsőoktatási törvényből világosan kiolvasható.

A korábban létező gazdasági vezető pozíciót átruházni a kancellárra, a kancellárt (ill. képviselőit) behelyezni olyan bizottságokba, mint az Etikai Bizottságunk, valamint az elsősorban tanulmányi ügyekkel foglalkozó bizottságaink (Tanulmányi, Fegyelmi és Szociális Bizottság, Minőségmenedzsment Tanács) közvetlen ráhatást nyújtanak a kancellárnak az akadémiai tevékenységre – melyhez nem lehetne törvényes köze.

Követeltük, hogy a fentiekben kifejtett kancellári befolyás kiterjesztését az akadémiai területre vonatkozóan minden esetben vonja vissza a fenntartó, hiszen jelen állapotban nem felel meg ebből a szempontból sem az SZMR egyik fenntartói változata sem a felsőoktatási törvénynek.

-----------------------------------

A véleményezésben valójában nem képviseltünk semmi újat, a hallgatók érdekképviseletének álláspontja az intézmény helyzetéről és autonómiájáról nem változott az elmúlt háromnegyed évben. A HÖK jelenleg csakúgy, mint a hallgatók az egyetemfoglalás során, elsősorban ezeket az alapvető jogokat és nem egy épületet, vagy a korábbi szervezeti felépítést védték és védik.

Természetesen a korábbi működés kritikájára is volt és van hely és alkalom, azonban egészen más, amikor az egyetem autonómiájáért kell kiállnunk. Csakis akkor beszélhetnénk egyáltalán kritikáról, párbeszédről, haladásról, ha ennek a jogi feltételei megteremtődnek.”