Mi lesz a középosztállyal? – őszintén az inflációról

„Nem fog ki az infláció a legkisebb béreken – írta meg a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy a számok magukért beszélnek: »Magyarországon 2022-ben a minimálbér 19,5 százalékkal, a garantált bérminimum 18,7 százalékkal emelkedett. A növekedés idén sem állt meg, előbbi újabb 16 százalékkal, utóbbi 14 százalékkal ugrott meg. Eközben az infláció tavaly 14,5 százalékos volt, idén pedig a számítások szerint 15 százalékot érhet el. Ezek alapján 2022–2023-ban a minimálbér reálértéke 5,3 százalékkal, a garantált bérminimumé 2,8 százalékkal nőhet.«

Kollégánk azt is leszögezi: ez számottevő eredmény olyan időszakban, amikor »globális válság mellett a szomszédunkban háború dúl, az unió pedig elhibázott szankciókkal nehezíti meg saját gazdaságának működését. Itthon a rezsicsökkentés is segíti a családokat, amivel a kormány minden család pénztárcájában havi 181 ezer forintot hagy.« A cikk arra is emlékeztet, hogy 2010 és 2023 között a minimálbér reálértéke közel 78 százalékkal, a garantált bérminimumé pedig 87 százalékkal emelkedett. Sorolhatnánk más mutatókat is, de a lényeg, hogy tényleg sokkal jobban élünk, mint Orbán Viktor maratoni kormányzásának kezdetén. A reálbér-növekedésből, a GDP emelkedéséből, azaz az ország gazdagodásából eddig a szegényebbek és a középréteg egyaránt részesülhetett.

Mindez valóban szép és jó. Ugyanakkor a pillanatnyi helyzetünk igencsak aggasztó. Erről pedig – a konzervatív oldalon is – őszintén kell beszélni.

FÉLELMEK ÉS DILEMMÁK

Talán nem is baj, hogy szakmai kívülállóként, újságíróként, bölcsész végzettséggel a zsebemben igyekszem most összegezni a ránk zúduló híreket, hiszen az egyszeri polgár is ugyanezekkel a félelmekkel és dilemmákkal szembesül: tény, hogy az infláció idén decemberre a legmagasabb szintre hágott az EU-n belül, 24,5 százalékot ért el az előző év decemberéhez képest. (Az adat nem összekeverendő a teljes 2022-es év rátájával, hiszen a brutális drágulás jórészt az ősszel kezdődött el.)

A tendencia egyelőre nem javul, a kormánypárti és ellenzéki elemzők egyaránt csak a harmadik–negyedik negyedévre várnak megnyugvást. Az élelmiszerárak még jobban, nemcsak az unióban, de világszerte is az egyik legnagyobb mértékben emelkedtek egy év alatt – decemberre –, hivatalosan és átlagosan 44,5 százalékos mértékben. Mindenki, aki kijár a piacra vagy lemegy a boltba sajtért, szalámiért, pontosan tudja, hogy egyes termékeknél nem ritka a száz százalékos drágulás sem. A sokkot némiképp enyhíti az alapélelmiszerekre még fennálló hatósági áras rendszer, de az átkosban már megtanultuk a leckét: a 3,60-as kenyérért idővel nagy árat kell fizetni.”

Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László