175 évvel ezelőtt ezt mutattuk meg a világnak.
„Napra, sőt, órára pontosan 175 évvel ezelőtt, 1848. március 15-én zakatoltak a Landerer és Heckenast nyomda gépei. Két, mondjuk így, dokumentumot sokszorosítottak többezer példányban. Az egyik a Petőfi által alig két napja papírra vetett Nemzeti dal, a másik a Tizenkét pont.
Kezdjük az utóbbival. 175 évvel ezelőtt arra a kérdésre, hogy mit kíván a magyar nemzet, azzal a válasszal indítottak: »Legyen béke, szabadság és egyetértés«. A 'szabadság' fogalma még egyszer fordul elő a dokumentumban, a legvégén, amikor idézik a francia forradalom hármas jelszavát:»Egyenlőség, szabadság, testvériség!«
A Tizenkét pontot indító hármas kívánalom a magyar szabadság keretfeltételeit jelöli - a franciáktól elterjedő jelmondat pedig a világszabadság azóta is használt kulcsfogalmai.
Megkülönböztethető-e a világszabadság a magyar szabadságtól? – kérdezhetik egyesek. Miért mondja azt Kossuth Lajos, hogy „mi nem csak szabadok, hanem szabad magyarok akarunk lenni«?
Erre a kérdésre a választ Kölcsey Ferenc, nemzeti imánk szerzője fogalmazta meg a legszebben:»Egész világért, egész emberiségért halni: Azt isten teheté; ember meghal háznépéért, ember meghal hazájáért, halandó szív többet meg nem bír.«
Ugyanerről ír Vörösmarty Mihály is a Szózatban:»A nagy világon e kivűl / Nincsen számodra hely; / Áldjon vagy verjen sors keze; / Itt élned, halnod kell.«
A magyar szabadság kulcsa tehát a haza. Amint azt a kétszáz éve született Petőfi Sándorunk is megírja ama másik sokezres példányszámban kinyomtatott dokumentumban: »Talpra magyar, hí a haza!«
A magyar szabadság tehát a valahol szabadsága. A békén alapszik. És ebből a valahol szabadságában megélt békéből születik meg a haza.
175 évvel ezelőtt ezt mutattuk meg a világnak. Amikor egész Európa felfordult, egyedül nálunk zajlott békés úton a forradalom. Amíg máshol fegyvert fogtak, addig mi verset írtunk. Európában dörögtek az ágyúk, nálunk Petőfi Sándor szavalta el a Nemzeti dalt, Jókai Mór olvasta fel a Tizenkét pontot. Ahogy Márai Sándor megfogalmazta: mindig a költők csináltak legelőből hazát.
Bizonyság erre, hogy három vers jelöli ki a magyar szabadság és hazaszeretet tartalmát és kereteit. Ezt a három verset egy szűk emberöltőnyi idő alatt alkották. 1823-ban született meg a Himnusz, 1836-ban írta Vörösmarty Mihály a Szózatot, 1848. március 15-én hangzott el először a Nemzeti dal. Micsoda idők stációi! Egy szűk emberöltő alatt akkora fordulat következett be a magyar nemzet életében, amelyhez foghatót a bölcseletben Szókratész, vagy a tudományban Kopernikusz okozott.
Szókratészt követően a filozófia az emberrel kezdett foglalkozni, Kopernikusz fordulata után a helyére került az ember a tudományos világképben. Mi, magyarok három költőnek köszönhetően kerültünk a helyünkre a Nap alatt.”
Nyitókép: Facebook
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Most mit lehet erre mondani?
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
„A mennyiség nem szinonimája a jónak” – Havas Henriknek is odaszúrt bejegyzésében a műsorvezető.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
Hát a messziről jött amerikai embereknek azt mond Orbán, amit akar. Meg a saját szavazóinak is.
