Ne legyünk naivak: az EU külső határainak védelmét továbbra is elsősorban a tagállamok látják el, nem a Frontex. Interjú.
„A Frontex új vezetője olyan nyugat-európai országból származik, ahol kevésbé kell határvédelemmel foglalkozni. Ez mi mindent hozhat magával? Nem lett volna jobb innen, keletről választani valakit, aki ezzel foglalkozik?
Azt gondolom, önmagában az a tény, hogy a Frontex új igazgatója nem egy frontállamból származik – bár nyilván ez az opció szerencsésebb lenne – még nem ördögtől való. Az igazi kérdés az, hogy az új igazgató milyen érdekek mentén működik majd, és a politikai-ideológiai csatározásokat vagy az európai határvédelem ügyét tartja-e majd szem előtt. Az mindenesetre kevésbé megnyugtató, hogy a legutóbbi tanácsi találkozón épp a holland miniszterelnök volt az egyik, aki felszólalt a kerítések ellen – márpedig az EU külső határvédelme ma elképzelhetetlen lenne ezek nélkül.
Már az első nyilatkozatából az derült ki, hogy igazából akkor bárki szabadon jöhet-mehet az unió területén. Nem veszélyes ez?
Azért ez erős leegyszerűsítése annak, amit Leitjens mondott. Itt megint érdemes egy kicsit hátrébb lépnünk, és kontextusba helyezni, mi történt a Frontex körül az elmúlt években. Az ügynökséget az OLAF illegális visszatoloncolásokkal, azaz pushbackekkel vádolta meg, amelyek ellentétesek az EU-s joggal, ezért kellett lemondania Fabrice Leggerinek, az ideiglenes igazgatónak, Aija Kalnajának pedig szintén meggyűlt a baja az OLAF-fal.
Az persze, hogy pontosan mikortól is számít pushbacknek valami, illetve, hogy pontosan milyen mértékben keveredett bele ezekbe az ügynökség, már erősen átpolitizált kérdések, és itt jelenleg az EU-ban nem a migrációkritikus oldal álláspontja érvényesül. De a lényeg, hogy az új igazgató nem mondhat mást, minthogy tiszteletben tartja majd a jogi kereteket, és visszaállítja a bizalmat a Frontexben. Önmagában ettől még elérheti, hogy a Frontex hatékonyan végezze majd a feladatát. Leitjens hivatalba lépése után majd többet tudunk már.
Milyen változásokkal járna ez Magyarország számára?
Ne legyünk naivak: az EU külső határainak védelmét továbbra is elsősorban a tagállamok látják el, nem a Frontex. Nem hiszem, hogy március 1-jétől a görögök vagy olaszok hirtelen megnyitják a határaikat. A kérdés itt az, hogy a Frontex ebben mennyire segíti vagy akadályozza őket. Fontos kérdés lesz például a líbiai parti őrséggel valló együttműködés ügye: az NGO-k emiatt folyamatosan támadják az EU-t és a tagállamokat, miközben Tripoli évente több tízezer illegális átkelést akadályoz meg. Nem lenne jó, ha ez az együttműködés megszűnne. És ha már ennél tartunk: milyen együttműködés lesz az NGO-kkal?
Egyre több olyan hang hallható, hogy nagyon szépek ezek a szervezetek, de ki kellene alakítani egy olyan protokollt, hogy valóban életmentést végezzenek, ne pedig ingajáratokat működtessenek Észak-Afrika és Lampedusa között. Nagyon nem mindegy, hogy a Frontex milyen oldalról áll ehhez a kérdéshez majd.”
Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kabinetiroda/Vadnai Szabolcs
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
A korábbi lengyel elnök a migrációval szembeni fellépése miatt méltatta a magyar miniszterelnököt.
Orbán Viktor győzelmét harsogja a francia Libération.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
Strasbourgban a 2004-es Big banget ünnepelte az EU, a felszólalók pedig Európa húsz évvel ezelőtti újraegyesítését méltatták, emellett az egyenlőség és összetartozás fontosságát hangsúlyozták.
Ez most egy évtizednyi „Willkommenskultur” gyakorlati eredménye a német oktatási rendszerben. Schaffen sie das?
Sokak szerint csak egy siklóról van szó valójában.
A politikus gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos kijelentései annak fényében is érdekesek, hogy mit mondott róla korábbi felesége, Varga Judit volt igazságügyi tárcavezető.
