Egész Európának üzen a magyarok határozata

2023. április 04. 14:16

Miközben a világ progresszív körei folyamatosan Magyarország orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját kérdőjelezik meg, addig a valóságban egyedül a magyar kormány vállalta fel, hogy békepárti határozatot fogadjon el parlamentjében.

2023. április 04. 14:16
null
Sümeghi Lóránt
Sümeghi Lóránt
Századvég

Írta: Sümeghi Lóránt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője

 

Annak ellenére, hogy a múlt héten meggyőző többséggel fogadta el a magyar Országgyűlés a kormánypártok által beterjesztett békepárti határozatot, a rendre Magyarországot, illetve a magyar kormányt pellengérre állító nemzetközi média és kommentátorok serege ezzel kapcsolatban valamilyen oknál fogva meglehetősen csendben maradt. A napokban számos találgatás született azzal kapcsolatban, hogy mi lehetett e hirtelenszerűen megváltozó médiastratégiának a magyarázata, azonban egy valami bizonyosan látszik: az eddig hazánkat gyakorta kioktató, s erkölcsi érvek mentén megszégyeníteni igyekvő nyugati politikai és médiaelit most először találta magát szemben olyan kihívással, amely ellen már nem elegendő a megszokott kettős mérce használata.

Ugyanis miközben az elhúzódó orosz-ukrán háború kapcsán folyton-folyvást Magyarország „megkérdőjelezhető” pozíciójáról esik szó a világ progresszív köreiben, addig érdekes módon egész Európában egyedül a magyar kormány bizonyult elég bátornak ahhoz, hogy békepárti határozatot fogadjon el a parlamentjében. Mint az a részletekből kiderül, a hétpontos állásfoglalás egyértelműen rögzíti a magyar kormány által képviselt irányvonalat, melynek legfontosabb elemei között megtalálható az azonnali tűzszünet fontossága és Ukrajna területi integritása melletti való kiállás, valamint az orosz agresszióval és a Brüsszel által hozott háborús szankciókkal kapcsolatos elítélő szándék.

Megjegyzendő, az itthoni ellenzéki érvekkel ellentétben,

e határozatnak az elfogadása nem is lehetett volna időszerűbb,

mégpedig két okból kifolyólag. Egyrészt a tavalyi országgyűlési választások, valamint az energiaszankciókról szóló őszi nemzeti konzultáció után immár egy hivatalos parlamenti deklaráció formájában is rögzítésre került a magyar választópolgárok szerint is vízválasztó kormányzati álláspont. Másrészt, amennyiben Európa-szerte végigtekintünk, a látszólag erkölcsi alapokon nyugvó retorika ellenére szinte csak olyan országvezetői, illetve brüsszeli politikusi nyilatkozattal találkozhatunk, amely egyértelműen a fegyveres konfliktus elmélyítésében, valamint Magyarország háborús érintettségének fokozásában érdekelt.

Sajnálatos módon e nyugati véleményáramlat leghangosabb közvetítője a brüsszeli intézményrendszer, amely néhány héttel ezelőtt a magyar kormány határozatával szögesen ellentétes gondolatokat fogalmazott meg egy kiáltvány formájában. Az Európai Parlament legutóbbi határozatából ugyanis kiderült, a testület az eddigi Ukrajnának szánt hadisegítség megsokszorozását tekinti kívánatosnak, melynek értelmében katonai vadászgépek mellett nagy hatótávolságú rakétarendszerek ukrán kézbe való bocsátását irányozná elő. Köztudott, az egyre nagyobb horderejű, célzott pusztításra alkalmas eszközök bevetése nemcsak a konfliktus kontrollálhatatlan mértékű eszkalálódását, hanem további katonák és civilek halálának nagyságrendbeli emelkedését idézné elő.

Számításba véve ugyanakkor, hogy e határozatot elfogadó Európai Parlamentnek jelenleg az a Roberta Metsola az elnöke, aki a korábbi ukrajnai látogatásán nyíltan azt szorgalmazta, hogy az unió tagországai küldjenek még több fegyvert Ukrajnába, és vegyék fontolóra a vadászbombázók leszállítását is, már kevésbé tűnik megalapozatlannak az a kritika, mely szerint a részleges józanság hangját valóban a háborús vérszomj váltotta fel Brüsszelben. Ennek fényében aligha okozhatott meglepetést mind a magyar, mind pedig az európai közvélemény számára az a pillanat, amikor Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke,

már a magyarok megbüntetésének fontosságát vetette fel nemrég.

Mint mondta, „Magyarországot gyakrabban kell számon kérni, különösen az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt”.

Ám hiba lenne azt feltételezni, hogy a békét szorgalmazó magyar kormánynak egyedül Brüsszellel szemben kellene kiállnia különutas álláspontja mellett. Példának okáért a holland parlament tavaly ősszel – szintén az Európai Parlament kezdeményezésére - Oroszországot egy olyan állammá nyilvánította, amely a terrorizmust támogatja. Ám ezt megelőzően Mark Rutte kormányfő az oroszokra utalóan még azt is elmondta, hogy a teljes nyugati világ veszélybe kerülhet, ha egy agresszort nem sikerül megfékezni.

A holland események után néhány hónappal már a francia törvényhozás is Oroszországgal kapcsolatosan tevékenykedett, melynek keretében arról döntött, hogy korábbi vonakodása ellenére, könnyen páncélozott harckocsikat küld Ukrajna megsegítésére. A franciák döntését maga az elnök, Emmanuel Macron jelentette be, majd egy későbbi nyilatkozatában azt is hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háborúban Oroszország bukását reméli. Mondani sem kell, Párizs kardcsörtetéstől hangos bejelentése után Berlin is lépéskényszerbe került, melynek keretében már a saját állományából származó harckocsik Ukrajnába küldéséről szóló jóváhagyását kommunikálta a német kormány.

Mindezek alapján belátható, azzal, hogy a kétharmados felhatalmazással rendelkező magyar Országgyűlés Európában egyedüliként fogadott el egy olyan parlamenti határozatot, amely humanitárius megfontolások mentén a teljes brüsszeli establishmenttel és a vezető nyugati tagállamokkal is szembe mert menni, érdemben ki tudta fogni a szelet azon politikai körök vitorlájából, amelyek aljas módon Magyarország háborúval kapcsolatos, „kétséges” és „homályos” álláspontjáról lamentálnak. Mi ez, ha nem a valódi, békepárti népképviselet?

 

Nyitókép: Pixabay

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zsolti123
2023. április 04. 22:48
Ukrajna megalakulása 1991. december 8-án aláírták a Belavezsai Egyezményt. A dokumentum a Szovjetunió létezésének megszűnéséről beszélt és bejelentette a Független Államok Közössége (FÁK) létrehozását. A megállapodást fehérorosz részről Sztanyiszlav Suskevics és Vjacseszlav Kebics; orosz részről Borisz Jelcin és Gennagyij Burbulisz; ukrán részről pedig Leonyid Kravcsuk és VitoldFokin írták alá. Jelcin tanácsadója és brilliáns ügyvédje, Szergej Sahrai azt állítja, hogy a belavezsai egyezmény előtt Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa elfogadott egy olyan dokumentumot, amivel az ország jogilag megfosztotta magát a Krímtől, a nyugati és további más területeitől. Néhány nappal a Belavezsai Egyezmény aláírása előtt, 1991. december 5-én Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa elfogadta azt a határozatot, amely felmondja a Szovjetunió megalakulásáról szóló 1922. december 30-i szerződést. Mivel Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa határozatban tette semmissé ezt a szerződést, ez azt jelenti, hogy Ukrajna visszatért az 1922. december 30-át (a Szovjetunió megalakulását) megelőző állapothoz. Ám ekkor sem a Krím, sem a nyugati, sem más területek nem tartoztak még Ukrajnához ! Azok Oroszország, Lengyelország és Magyarország részét képezték. "Három nappal a FÁK-megállapodás aláírása előtt Ukrajna jogilag visszatért 1922-be – a Krím, Lviv és más egyéb területek nélkül” – mondta Szergej Sahrai. A VÁLASZOM: Nem csalta őket csapdába senki. ERRE A HÁROM ÁRULÓ (Jelcin, az ukrán Leonyid Kravcsuk, és a belorusz Szuszkevics) TUDATOSAN KÉSZÜLT. TERVÜKBE SENKI MÁST NEM AVATTAK BE. Vagyis mindenki mást kicseleztek. Még azt sem mondhatjuk, hogy szövetségi szinten nem tettek ez ellen semmit. 1991. március 17-én SZOVJETUNIÓ-SZERTE NÉPSZAVAZÁST TARTOTTAK arról, hogy FENNMARADJON-E A SZOVJETUNIÓ. A referendumon megjelentek 76 SZÁZALÉKA A SZOVJETUNIÓ MEGŐRZÉSÉRE SZAVAZOTT. Ezt rúgta fel a három áruló vezető külön megállapodása. (Ennek értékéből semmit sem von le, hogy 5 szovjetköztársaságban, az ott hatalomra került nacionalista, Nyugat-barát vezetés már nem engedte megrendezni ezt a népszavazást. Kis lélekszámú köztársaságokról van szó: a három kis balti náci vakarék, Grúzia és Moldova.) A három haza- és nemzetáruló összeesküvő Belovezs'szkaja Puscsaban, a belorusz első titkárok vadászkastélyában gyűlt össze, AMI CSUPÁN 8 KILOMÉTERRE VAN A LENGYEL HATÁRTÓL. Azért, hogy ha a "szervek" valamiképpen megorrontanák a készülő összeesküvést, gyorsan átslisszolhassanak a határon. A három jómadár tehát saját szakállára cselekedett. Holott a Szovjetunió feloszlatását KÖZÖS ELHATÁROZÁSSAL, MINDEN SZEMPONTBÓL ALAPOSAN ELŐKÉSZÍTVE LEHETETT VOLNA CSAK KIMONDANI. MINDEN, A POSZTSZOVJET TÉRSÉGBEN LEZAJLOTT ÉS AZÓTA IS ZAJLÓ VÉRES KONFLIKTUS, TRAGÉDIA OKA, HOGY A HÁROM ÁRULÓ, MINDENFÉLE ELŐKÉSZÍTÉS NÉLKÜL, ÖNHATALMÚAN MONDTA KI A SZOVJETUNIÓ FELOSZLATÁSÁT. Annyira siettek úrrá lenni a maguk kis szemétdombján, hogy nem győzték (nem győzték volna) kivárni azt, hogy hosszú évek türelmes, sziszifuszi munkájával rendezzék mindazon politikai, gazdasági, kulturális problémák garmadát, amelyek óhatatlanul felszínre kerültek a hatalmas szövetségi állam felbomlásával. És hogy e tengernyi probléma megoldását két- és sokoldalú, jogi érvényű dokumentumokba, írásbeli szerződésekbe foglalják, azt az érdekelt felek belső jogalkotásuk részeivé tegyék. Külön meg kell említeni a területi kérdéseket. A Szovjetunió szétverését siettetőknek nyilván eszébe sem jutott, hogy az addigi közigazgatási határokból hirtelen államhatárok lesznek. Ami által 25 millió orosz hirtelen külföldön, családjától, megszokott környezetétől elszakítva, idegen, ellenséges közegben, létükben fenyegetetten találtak magukat. A szovjet szövetségi államon belül, a tagköztársaságok egymás közötti határainak semmivel sem volt nagyobb jelentőségük, mint nálunk a megyehatároknak: tetszés, illetve gyakorlati szükségszerűség szerint játszi könnyedséggel változtatgatták őket. 1922-ben így csapták Ukrajnához a Harkov-tól Ogyessza-ig húzódó, néhai Novorosszija kormányzóságot . Ezáltal az addigi paraszti-kispolgari Ukrajna zömében oroszok lakta bánya- és iparvidékeket, illetve kijáratot kapott az Azovi- és a Fekete-tengerhez, nagy kikötővárosokkal (Ogyessza, Mariupol). Területi változásokat hoztak szovjet párt- és állami vezetők szubjektív döntései is. 1926-ban Sztálin, ki tudja, mi okból, Azerbajdzsánnak adományozta az oda mélyen beágyazódott, örmények lakta enklávét (Arcah). 1954-ben Hruscsov (aki maga is ukrán) - félresöpörve a vonatkozó szovjet alkotmányos rendelkezéseket és törvényeket, a helyi lakosságot meg sem kérdezve - Ukrajnának adományozta az oroszok (és krími tatárok) lakta Krím-félszigetet. (Ami kapcsán négy évtized múltán, Ukrajnában már az a mondóka járta, hogy "a Krím vagy ukrán lesz, vagy néptelen") Az egykori 15 szovjetköztársaság közül egyedül a Föld kilencedik legnagyobb területű országa, a 2,7 millió négyzetkilométer területű Kazahsztán vette magának a fáradságot, hogy szomszédaival, hosszú évek fáradságos munkája nyomán kijelölje határait, határegyezményeket kössön velük, majd azokat az összes melléklettel, a vonatkozó térképekkel együtt letétbe helyezze az ENSZ titkárságán. Tulajdonképpen csak ettől beszélhetünk egy ország nemzetközileg elismert határairol.(A NATO is megkövetelte az oda jelentkező kelet-európai országoktól, hogy előzőleg rendezzék területi vitáikat, kössenek alapszerződéseket és határegyezményeket. Ám Románia esetében ettől eltekintettek, amikor az ország 2006-ban belépett a NATO-ba. Magyarország pedig akkor történelmi esélyt szalasztott el, hogy tegyen is valamit Moldova függetlenségének védelmében. Noha azt eredetileg fontos nemzeti érdekünknek tekintettük. A fentiek fényében engem egy szemernyit sem hat meg az Ukrán Legfelsőbb Tanácsának említett - egyoldalú - határozata. Mert akkor meg kell kérdeznem: miért nem egyenértékű ezzel Donyeck és Luganszk megye közgyűlésének 2014. április 6-i határozata? Amelynek értelmében többé nem engedelmeskednek az alkotmányellenes úton hatalomra került kijevi rezsim utasításainak, és kikiáltották a szuverén Donyecki, illetve Luganszki Népköztársaságot. Bő egy hónappal később a Donbassz lakossága népszavazással, elsöprő többségben támogatta meg a két új népköztársaság önálló államiságát. Melléklet: Egy betiltott ENSZ-jelentés: Ukrajnának nincsenek és nem voltak regisztrált határai - Ukrajna állam gyakorlatilag nem létezik. Az ENSZ főtitkára szerint Ukrajna 1991 óta nem kérte a határok regisztrációját, így Ukrajna mint állam nem létezik.... És mi miért nem tudunk erről semmit???!!! Mert hallgatjuk a mainstream (fősodratú) médiában a sok hülye dumát a szakértőktől, az okos elemzőktől. Még a konfliktus kezdetén itt írtam erről a csatornán, hogy milyen felhatalmazás alapján vonulhatott be Oroszország Ukrajnába? ENSZ dokumentum itt olvashatod, a kérdés az, hogy mikor értjük meg???? 2014.04.07-én Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár egy hátborzongató kijelentést tett, amelynek terjesztését az ukrán médiában és az interneten betiltották. A két ország közötti konfliktus az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén került szóba. A következő következtetést vonták le: Ukrajna 1991.12.25. óta nem regisztrálta határait, mint szuverén állam. Határainak regisztrálása nem történt meg az ENSZ-ben. https://apostolimagyarkiralysag.info/news.php
materialista
2023. április 04. 19:17
Orosz-Ukrán szerződések https://treaties.un.org/doc/Publication/UNTS/Volume%203007/v3007.pdf
Salitis
2023. április 04. 18:45
A magyar kormánynak igaza van, de rosszul politizál. A nyugati világ lehet, hogy veszít, de még mindig elég erős ahhoz, hogy győzelemnek állítsa be ezt a fiaskót (is). Mint Vietnámot, Irakot vagy Afganisztánt. A történelmet pedig a győztesek írják. A következő 30-50 évben még a nyugat elég erős lesz, hogy "győzzön". Legalább is verbálisan: nem lesz senki, aki el tudná fogadtatni a világgal, hogy a nyugat veszített. És ha nem állunk be a sorba, akkor minimum páriák leszünk. Aztán majd 50-100 év múlva megdícsérnek minket (ill. az emlékünket), mint a majákat, vagy a szkítákat. De az kit érdekel már... Oroszország a Spanyolországgal kb. összemérhető GDP-jével annál esélytelenebb, minél tovább tart ez a háború. Egy esélyük van, a0bolygó termonukláris pusztulása, ahol nem marad ember, aki leírja, hogy elbukták.
Takarító
2023. április 04. 17:33
A semleges Finngek NATO-ba juttatására gondolsz? Marhára békepártí húzás az orosz mellé USA fegyverzet telepítéséhez bűnsegédkezni parlamenti döntést előre beharangozva, majd meg is lépve azt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!