Erőteljesebben fog beavatkozni az Unió a médiaszabadság területén

A Renate Weber román liberális EP-képviselő által kidolgozott, 539 igen szavazattal, 70 ellenében, 78 tartózkodás mellett elfogadott dokumentum az eddiginél erőteljesebb európai beavatkozást szorgalmaz ezen a területen. Az írott sajtó esetében hangsúlyozza az önszabályozás fontosságát, az audiovizuális médiára vonatkozóan pedig kezdeményezi egy korábban született uniós irányelv módosítását. Ezzel kapcsolatban az előterjesztésről folytatott plenáris vitában Göncz Kinga MSZP-s EP-képviselő kiemelte: az audiovizuális irányelvet úgy kell módosítani, hogy az tegyen eleget a nemzeti médiahatóságok függetlensége követelményének.

Az állásfoglalás felszólítja a tagállamokat arra, hogy garanciák megteremtésével biztosítsák a médiatanácsoknak és a szabályozó testületeknek a kormány, a parlamenti többség vagy bármely egyéb társadalmi csoport politikai befolyásától való függetlenségét. Az EP emellett erőteljes közösségi lépéseket követel a médiakoncentráció, a piaci dominancia megelőzésére, illetve visszaszorítására. Felszólítja az Európai Bizottságot – illetve az EU Alapjogi Ügynökségét, valamint az Európai Egyetemi Intézet tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével foglalkozó központját –, hogy kövesse nyomon a tagállamokban a médiaszabadság és sokszínűség tiszteletben tartását.

Petru Constantin Luhan román néppárti EP-képviselő szerint az állásfoglalás arra ösztönzi az Európai Bizottságot – az Unió legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézményét –, hogy „a jövőben mutasson több bátorságot” a médiaszabadság területének szabályozását illetően. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az EU alapjogokról szóló chartájában helyet kap a sajtószabadság követelménye is, és az EP-nek az a célja, hogy a tagállamokon számon kérjék e charta elvárásainak a teljesítését.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális, illetve médiaügyekért felelős alelnöke a vitában hangsúlyozta: az uniós testületeknek hatáskörökre van szükségük ahhoz, hogy hathatósan fel tudjanak lépni az egyik demokratikus alapértéknek számító médiaszabadság és -pluralizmus védelme érdekében. Üdvözölte az EP-állásfoglalást, amely számos ponton hasonló javaslatokat tartalmaz, mint amire az általa korábban megbízott magas szintű szakértői testület jutott, Vaira Vīķe-Freiberga – volt lett államfő – vezetésével. Kroes hangsúlyozta azon szándékát, hogy az általa irányított bizottsági apparátus forrásokat kíván elkülöníteni a médiaszabadság és -pluralizmus tiszteletben tartását figyelemmel kísérő tevékenységre, és erre hivatott európai központ létrehozását is fogja kezdeményezni.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője a vitában kitért arra: Neelie Kroes korábbi fellépésének köszönhetően módosultak ugyan a magyar médiatörvények, de a legsúlyosabb probléma a képviselő szerint fennmaradt: „az adófizetők pénzéből működő állami rádió és televízió hírműsorai egyáltalán nem tükrözik a magyarországi és a nemzetközi viszonyokat, a hírműsorok torzítanak, manipulálnak, sőt hazudnak, ezért ezekből a médiákból a magyar állampolgárok nem tudnak hitelesen tájékozódni”.