Ceterum censeo, a rágalmazás és a becsületsértés nem való a büntető törvénykönyvbe

2013. november 21. 16:40

Spirk József indexes újságíró négy év után sem szabadul meg a vádlotti szereptől a magyar sajtójog egyik legabszurdabb rágalmazási ügyében.

2013. november 21. 16:40
Átlátszó

Ma – a Fővárosi Főügyészség közreműködésével, a Kúria döntése alapján – eldőlt, hogy Spirk József indexes újságíró négy év után sem szabadul meg a vádlotti szereptől a magyar sajtójog egyik legabszurdabb rágalmazási ügyében. Ha ezt az eljárást ki tudta termelni a rendszer, akkor azon változtatni kell.  Javaslatunk változatlan: hatékony és gyors, komoly szankciókkal fenyegető polgári peres eljárás, egyben a rágalmazás és a becsületsértés bűncselekményének megszüntetése.


Olyan országban élünk, ahol egy komoly tényfeltáró újságcikk miatt lefolytatják a büntetőeljárást  – az újságíró ellen.  A hatályos sajtójogi szabályozásunk lehetővé teszi, hogy az ügyészség, ha mást gondol egy újságcikk helyes szerkesztéséről, mint az újságíró, akkor (köz)pénzt és fáradságot nem kímélve évekig packázzon a sajtómunkással akkor is, ha amúgy még szerinte is kis jelentőségű ügyről van szó, hiszen korábban egy megrovással elengedte volna az ügyet.

Spirk József, az index.hu újságírója még 2009. június 22-én írt az EMFESZ szokatlanul gyorsan jóváhagyott eladása kapcsán indult eljárásokról.  A cikknek egyetlen állításából – »Magyar Energiahivatal vezetője azonban részt vett az addigi ukrán tulajdonost kijátszó üzlet titkos előkészítésében« – lett rágalmazási per, ami 2011-ben első fokon megrovással zárult, és – ha az újságíró nem fellebbez – akkor itt véget is ért volna az ügy. Spirk azonban azt gondolta, hogy nem követett el bűncselekményt, így fellebbezett. Sikerrel: 2012 júniusában a Fővárosi Törvényszék másodfokon felmentette, mivel a bíróság arra jutott, hogy a cikk sérelmezett állítása nem keltette azt a látszatot, hogy a MEH elnöke ellen nyomozás folyna, hiszen a cikkben amúgy szerepelt, hogy ismeretlen tettes ellen folyt a nyomozás.

Mindez még beleférne a rágalmazási perek szokásos gyakorlatába, de arra aligha számított bárki is, hogy az ügyészség a hat hónapos felülvizsgálati határidő utolsó napjaiban felülvizsgálati kérelemmel él, azaz harcba indul azért, hogy megismételjék az eljárást, és még néhány év alatt megint kiszabják az újságíróra a megrovást. (Az igen tanulságos periratok a Zugügyvéden olvashatóak.) Erre adott ma lehetőséget a Kúria döntése, így az eljárás az ötödik éve után is folyik tovább, lassan beírathatjuk az iskolába.”

Összesen 24 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2013. november 27. 14:54
Ez a becsületsértés dolog eleve azt feltételezi, hogy a sértettnek van becsülete, de ezt érdekes módon neki soha sehol nem kell bizonyítania. A polgári peres megoldás azt jelentené, hogy az állam akar belefolyni az ilyen ügyekbe, azaz lényegében legalizálja a rágalmazást. Akinek nem tetszik, hogy rágalmazzák forduljon maga a bírósághoz! De kinek van kedve évekig bíróságra járni csak azért, mert valaki megrágalmazta? Magyar bíróság olyan ítéletet úgysem hoz, hogy érdemes is legyen. Magyarország nem Amerika, nem a sok millió dolláros, valóban elrettentő erejű kártérítések hazája. Ez esetben lenne csak értelme a polgári pernek. Egy kis ejnye-bejnyéért, elnézés kérésért, helyreigazításért nem érdemes.
atila68
2013. november 27. 14:54
Csak az nem derült ki miről is van szó.
alma555
2013. november 27. 14:54
milyen komcsikra hajazó módszerekre kényszerül ez a szegény NER... ja nem... a mostaniak kíméletlenebbek és profibbak
luga
2013. november 27. 14:53
Mikor Bencsiket LETÖLTENDŐ börtönre ítélte egy bíró elvtárs első fokon ugyan ilyen okokból, nem izgatott olyan nagyon senkit újságíró körökből.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!