Magyarország úgy „evickél” ki a mostani gazdasági nehézségekből, hogy semmiféle megszorításra nincs szükség, míg a baloldal megszorításokra alapozott a 2008-as válság idején – közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szombaton Tihanyban, a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó elnevezésű közösségi találkozón.
Dömötör Csaba az online közvetített, Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselővel folytatott vitában kijelentette: a válságkezelés nemcsak gazdaságpolitikai kérdésekről szól, hanem arról is, hogy végsősoron ki hozhatja meg a jövőről szóló döntéseket. A kormánypárti politikus a 2008-as válságkezelés zsákutcájának nevezte az IMF-hitelfelvételt, amely szerinte egyet jelent azzal, hogy nem az ország határozza meg gazdaságpolitikai döntéseit, hanem „tollba mondják, hogy mit szeretnének látni”.
Dömötör Csaba arra is rámutatott: ellenzéki vitapartnere a 2008-as válság idején megszavazta egyhavi bérek elvételét, a fizetős egészségügyet, a családtámogatások megkurtítását, és a vagyonadót is.
Ujhelyi szerint a 2008-as válságkezelés alapozta meg Orbán gazdasági sikereit
Ujhelyi István szerint a 2008-as válság kezelésének eredménye az, hogy 2010-től az Orbán-kormány végig egy gazdasági növekedési pályán tudott mozogni. Hozzátette: a növekedés nagy részét az uniós forrásoknak köszönhette Magyarország.
A szocialista politikus arról is beszélt: bőven tudja kritizálni az akkori „fájdalmas” döntéseket, ki is lépett a Gyurcsány-kormányból, de Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt visszatért, és az egy „nagyon komoly, a politikai sallangoktól mentes válságkezelő év volt”.
Az elmúlt időszak kritikájaként Ujhelyi István azt fogalmazta meg, hogy szerinte szinte semmi mást nem hajszolt az Orbán-kormány, mint a GDP növekedését és a gazdaság teljesítményének bemutatható számait, eközben pedig kettészakadt a társadalom.
Munkahelyek és jövedelem
Erre reagálva Dömötör Csaba azt mondta: a legszegényebb 10-20 százalék munkajövedelme nőtt a legnagyobb mértékben. A baloldal úgy hagyta hátra a kormányzást, hogy közel tízszázalékos volt a munkanélküliség, a kiskorúak 17 százaléka úgy nőtt fel, hogy nem látta a szüleit dolgozni menni. Ezzel szemben a járvány előtti időszakra négy százalék alá csökkent a munkanélküliség, és a legfrissebb adatok szerint is újra négy százalék alatt van – jelentette ki.