Az Alapjogokért Központ szakértői nem számítanak arra, hogy biztosan lezárul a hazánkkal szembeni jogállamisági eljárás, és időben hozzájutunk az uniós forrásokhoz. Kovács István stratégiai igazgató a Mandiner kérdésére elmondta: eljön majd a pillanat, amikor az európai országoknak dönteniük kell, hogy saját állampolgáraikat támogatják-e vagy Ukrajnát.
Európa jelenleg fejjel rohan a szakadék felé, és nem igazán látszik, hol van az a pont, ahol visszafordulhatna – ezzel a nem túl bizakodó felütéssel kezdte sajtótájékoztatóját Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, amelyben az Európai Unió őszi politikai évadának eseményeit vették végig. Mint mondta, az előttünk álló néhány hónapban kulcsfontosságú események következnek a közösségben, amelyek Magyarország, Európa és egyben a világ sorsát is meghatározhatják.
Így rögtön szeptember elején – immár a cseh elnökség alatt – rendkívüli energetikai ülésen tekintik át a helyzetet a tagországok szakminiszterei. Az eddigi nyilatkozatok pedig azt valószínűsítik,
Kovács elmondta: sok mindent meghatároz majd Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének az Európai Parlamentben elmondandó programalkotó-értékelő beszéde is, amely lehetőséget adna a szembenézésre. Ugyanakkor a stratégiai igazgató szerint nyilvánvaló, hogy az Európai Parlament további, Oroszország elleni szankciókba próbálja belehajszolni az Európai Bizottságot.
Magyarország szempontjából fontos lesz a francia Gwendoline Delbos-Corfield EP-képviselő által készített, hazánkról szóló jogállamisági jelentés, amit Kovács István szerint
Hiszen ugyanolyan csúsztatások és hazugságok vannak benne, mint a megelőzőben.
„Ezzel megint az uniós jogalkotókat próbálják majd zsarolni, hogy büntessék meg hazánkat. Ugyanakkor ez a jelentés annyiban különbözik a korábbitól, hogy semmilyen jogi következménnyel nem jár az elfogadása” – jegyezte meg Kovács István.
Kovács emlékeztetett: a magyar kormány elküldte válaszlevelét a Bizottságnak a költségvetési kondicionalitási eljárásban, minden aggályra reagálva. A Bizottságnak szeptember 22-ig van lehetősége értékelni a magyar választ, ugyanakkor, amennyiben azt nem tartja kielégítőnek, újabb szakaszába lépteti a jogállamisági eljárást és egy javaslatot tesz majd le az Európai Tanács asztalára, amelyben konkrét pénzügyi korrekciókat is előirányozhat. Nem tudjuk, ez mit jelenthet jelenleg, lehet szavazati jog felfüggesztése vagy forráselvonás is – mondta a stratégiai igazgató.
Kovács szólt arról is, hogy több tagállamban is választás lesz, így például Olaszországban, amelyben érdemben változtathat az európai erőviszonyokon.
Szerinte jelenleg lehetetlen megjósolni, hogyan alakul a politikai klíma Európában, de összességében
amennyiben az Unió nem változtat az álláspontján. Ez jelenthet recessziót, az infláció további növekedését, az energiahordozók árának drasztikus emelkedését.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet: az energiafelhasználás tekintetében – amennyiben nem változik a teljesen elhibázott uniós szankciós politika – egyre több tagállam keres majd különutas megoldásokat.
Intenzív négy hónapra számít Kovács Attila, az AK európai uniós kutatási igazgatója is, aki azonban szintén nem vár pozitív elmozdulást.
– jellemezte a helyzetet Kovács Attila.
A kutatási igazgató nem számít arra, hogy az ellenünk indított jogállamisági eljárás lezárul szeptember végén.
Szerinte az EB nem vállal olyan arcvesztést, hogy két levélváltás után befejezze az eljárást, ebben az esetben a Parlament biztosan nekikesne. Kovács inkább azt valószínűsíti, hogy az EP ki fogja kényszeríteni a Bizottságtól, hogy tegyen büntetőjavaslatot hazánk ellen.
Szerinte ezt a prognózist erősíti az EB megbízhatatlansága és szavahihetetlensége, amelyet a lengyelek már megtapasztalhattak. Ezzel együtt az EP-parlamenttől való félelem szintén sokat nyom majd a latba.
Kérdésünkre, hogy a kibontakozó nyugat-európai energiapánik hogyan befolyásolja majd a háborúhoz való hozzáállást, Ukrajna politikai, pénzügyi vagy katonai támogatását, Kovács István elmondta: Ukrajna támogatása nagyon sokba kerül, eurómilliárdokba.
Ráadásul már most arról beszélnek, hogy hány százmillió euróba kerül majd Ukrajna helyreállítása, miközben havi szinten is hatalmas költséget emészt fel az ország – egy lélegeztetőgépen lévő nem működő állam – működtetése.
„Ha viszont az energiaválság miatt Európa súlyos recesszióba kerül, akkor az a kérdés merül fel, hogy a saját állampolgárainkat segítsük vagy Ukrajnába öntsük a pénzt. Sajnos bármennyire is egyértelmű lenne a válasz, az uniós vezetők nem biztos, hogy ezt adják majd” – figyelmeztetett Kovács István.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
A korábbi lengyel elnök a migrációval szembeni fellépése miatt méltatta a magyar miniszterelnököt.
Az Európai Bizottság elnökének megkopott varázsáról ír publicisztikájában a The Economist.
Orbán Viktor győzelmét harsogja a francia Libération.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
Strasbourgban a 2004-es Big banget ünnepelte az EU, a felszólalók pedig Európa húsz évvel ezelőtti újraegyesítését méltatták, emellett az egyenlőség és összetartozás fontosságát hangsúlyozták.
Az antifák a mostani „kulturális elit” rohamosztagosai lettek a világhírű szociológus szerint.
Eláruljuk, az égvilágon semmi. No de akkor mégis, miért nem értékesítői állást hirdetnek a cégek? Ennek jártunk most utána egy szakértő segítségével.
