Az EU belügyminiszterei megszavazták a kötelező migránskvótát. Szakértő magyarázta el, mi a döntés lényege, és mit kéne lépnie hazánknak.
Mint ahogy arról a Mandiner is beszámolt, az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei Luxemburgban megszavazták a kötelező migránskvótát csütörtökön. Az elfogadott dokumentum értelmében migránsokat fognak áttelepíteni Nyugat-Európából minden tagországba, így Magyarországra is. Annak, aki nem fogadja be a ráosztott migránsokat, 22 ezer euró (nagyjából 8 millió forint) büntetést kell fizetnie minden be nem fogadott migráns után. A fejlemény kapcsán Szikra Leventét, az Alapjogokért Központ elemzőjét kérdeztük.
***
Mekkora többséggel kellett elfogadni egy ilyen döntést az EU belügyminisztereinek?
A csütörtöki döntés még nem egy jogszabály megalkotásáról, hanem a jogalkotási folyamat egyik előzetes fázisában elfoglalt tanácsi álláspontról szól. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok többségének álláspontját tartalmazza a kérdésben,
Ebben az előzetes körben egyszerű többségre volt szükség, ugyanakkor később, amikor a Tanács újra szavaz majd, akkor minősített többség támogatása lesz a követelmény. A végső körben tehát legalább 4 állam, amely az EU lakosságának több mint 35 százalékát képviseli, blokkoló kisebbséget alkothat.
Mikor láthatjuk leghamarabb a döntés hatását?
A javaslat támogatói azt a célt tűzték ki, hogy a jövő évi EP-választás előtt megalkossák a rendeletet. Fontos ugyanakkor, hogy – ahogy azt az uniós kompromisszumoknál látni szoktuk – senki sem elégedett maradéktalanul. Számítani lehet arra, hogy az EP baloldali frakciói ellenzik majd, és
miközben Magyarország és Lengyelország például így is túlzottan befogadáspártinak minősíti azt. Ezért egyelőre kiszámíthatatlan, hogy mikorra születhet ebből végleges jogszabály.
Hány migráns betelepítését könnyítené meg ez a döntés?
Minden évben milliók tesznek sikeres vagy sikertelen kísérletet arra, hogy Európába érkezzenek. Ez a javaslat, ha valóban elfogadják, meg fogja könnyíteni a migránsok befogadását, azaz az eddigi számok tovább nőhetnek. Nem túlzás ezért kijelenteni, hogy a javaslat elfogadása esetén évente több ezer migránst kellene Magyarországnak befogadnia, vagy több sokmilliárd forintot fizetni helyette „szolidaritás” címszó alatt. A pénzfizetési kötelezettség különösen visszás annak fényében, hogy hazánknak 2015 óta százmilliárdokat kellett költenie határvédelemre az EU déli külső határainak védtelensége miatt, melyhez Brüsszel lényegében nem járult hozzá pénzügyileg. Annak ellenére tehát, hogy Magyarország az egyetlen, amely maradéktalanul betartja a schengeni egyezményből fakadó határvédelmi kötelezettségét,
Ez mutatja, mennyire nem veszik komolyan Brüsszelben azt, hogy vannak tagállamok, amelyek egyszerűen nem akarnak tömegesen migránsokat befogadni.
Minden be nem fogadott migráns esetén 22.000 euró büntetést kell fizetni az adott tagországnak. Hazánk melyikkel járna jobban pénzügyileg: ha betelepíti a migránsokat és fizeti az ezzel járó közvetlen és közvetett költségeket, vagy ha inkább a büntetést fizeti meg?
Nehéz lenne azt állítani, hogy bármelyik megoldással jól járna az ország. A bevándorlók befogadása hatalmas nehézségeket jelentene, ráadásul ezt a magyarok többsége már népszavazáson is elutasította. Az Alaptörvény sem teszi lehetővé, hogy kívülről, kényszerből idegen népességet telepítsenek be az országba. Mindezekre tekintettel
de fontos kiemelni, hogy rendkívül igazságtalan ilyen pénzügyi terhet helyezni Magyarországra akkor, amikor amúgy is jogtalanul tartanak vissza nekünk járó forrásokat Brüsszelben. Egyelőre Magyarország legfontosabb érdeke ebben az ügyben az, hogy valamilyen módon képes legyen megakadályozni a tervezet ebben a formában történő elfogadását.
***
***
Nyitókép: Sameer Al-DOUMY / AFP
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
A korábbi lengyel elnök a migrációval szembeni fellépése miatt méltatta a magyar miniszterelnököt.
Orbán Viktor győzelmét harsogja a francia Libération.
Nem biztos, hogy a szerző alaposan átgondolta, kiket sérteget.
Strasbourgban a 2004-es Big banget ünnepelte az EU, a felszólalók pedig Európa húsz évvel ezelőtti újraegyesítését méltatták, emellett az egyenlőség és összetartozás fontosságát hangsúlyozták.
Őrökre és járműveikre is támadnak, jelentős anyagi károkat okozva.
Egy közeli évet jelölt meg a volt miniszterelnök, aki Magyar Péterről is elmondta a véleményét.
Bár a tüntetéseket antiszemita incidensek kísérték, több sztár szerint a média ferdít a megmozdulásokról.
