A rendszer részei, és egy még tovább osztott ország
Szabályokon lehet ugyan változtatni, csak utána túl kellene járni Orbán Viktor eszén.
Háború és béke, Brüsszel és gettó, utódállam és Merkel. Rádióinterjút adott a miniszterelnök, összefoglalónk!
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorának a vendége. Mint ismeretes, legutóbb július 14-én adott interjút a rádiónak, azóta pedig Tusványoson tartott előadást a magyar miniszterelnök.
Ezzel a témával is indult a beszélgetés. Orbán Viktor kifejtette, hogy Tusnádfürdő egy ikonikus helye a nemzeti oldalnak. Szerinte a tusványosi beszéd műfajilag körülhatárolatlan, ő inkább közös gondolkodásnak hívja, mintsem beszédnek. Leszögezte, hogy emiatt is a reakciók izgalmasabbak, mint maga a mondandó. Szerinte lelkesítő a modern politika, van spiritusz benne, ami a baloldal reakcióján, viselkedésén nem látszik. A határon túli ügyeket illetően elmondta, hogy szeretné, ha jó viszonyt tudna kialakítani az új román miniszterelnökkel.
Szerintem komoly dolgokat lehet vele közösen megcsinálni”
– jegyezte meg. A szlovák kapcsán máshogy értékelt: ott választás lesz szeptemberben, ilyenkor mindenkinek az idegvégződései érzékenyebbek, fejtegette a miniszterelnök. Mint mondta, van ott egy kérdés, amiben nem nagyon fognak tudni egy malomban őrölni, ezért jobb lenne, ha azt a történészekre hagynák:
az utódállam-kérdés.
„Most akkor elszakított területekről beszélünk, vagy utódállamról beszélünk? A szlovák megközelítés egészen más mint a magyar.”
Ennek kapcsán szögezte le a miniszterelnök, hogy mi magyarok 1100 éve flowban vagyunk. A mi történelmünk nincsen összetörve, szétdarabolva, hanem ez egy történet.
Megismételte a kormányfő, hogy két meteorral ütköztünk az elmúlt években, a koronavírussal és a háborúval. A háború kapcsán az infláció a gond, ami ellen a kormány a rezsicsökkentett árakkal és egyéb intézkedéseivel küzd.
Leszögezte,
a multicégek indokolatlanul emelnek árakat.
Még az importtermékek árait is emelik. A kormány tesz az áremelés ellen, a multik pedig Brüsszelbe szaladnak. A kormányfő szerint ez felháborító, helytelen s fel kell ellene lépni – itt megjegyezte, hogy a hatóságok már 3 milliárd forint bírságot szabtak ki emiatt.
Leszögezte Orbán Viktor, hogy beszélni kell és lehet is a békéről. Ha nem teszünk így, akkor szerinte azt fogják gondolni az emberek, hogy a háború a megoldás.
Ez nem igaz. Csak a tűzszünet az egyetlen megoldás.
A kormány pedig szerinte ezt képviseli.
Elmondta, hogy ez már nem az ukránok háborúja. Két kérdés van, hogy az Egyesült Államok elnöke hogyan dönt, ráfordul-e a 2024-es választásra úgy, hogy proxiháborúban van, vagy tűzszünetet köt. A másik kérdés, hogy meddig bírja majd Európa. Amerikának van világpénze, a dollár, s különféle machinációkkal tud előállítani pénzt. Az euró nem ilyen, az uniónak akkor van pénze, ha a tagállamok adnak, viszont most
már Brüsszel mondja, hogy elfogyott a pénz
– értékelt a kormányfő. Feltette a milliárd eurós kérdést: azért tartozik nekünk az Unió, mert a nekünk járó pénzt valami másra, például Ukrajnára költötték?
Az uniós pénzkérdés kapcsán leszögezte, Magyarország nem fogja összekötni az össze nem tartozó kérdéseket, viszont amikor van időbeli egybeesés a különféle dolgok anyagi vonzatairól való döntéseknél, akkor azt ki fogja használni.
Orbán Viktor leszögezte, hogy Merkel lokalizálni akarta az orosz-ukrán viszályt. Ezt kellett volna tenni most is, szerinte. Viszont míg Magyarország ezt az álláspontot képviseli, addig a Nyugat nem ezt teszi. Pénz küld, fegyvereket, s közben harcolni az ukránok harcolnak. Leszögezte,
az utolsó ukrán katonáig harcol a Nyugat.
A kormányfő elemezte a kereskedelmi helyzetet is. Mint fogalmazott, eddig a szabadkereskedelem irányította a világot, ami jó volt Magyarországnak, most viszont mindenki elzárkózásról beszél, ami gettósodáshoz vezet. Mindennek az oka?
Az első pillanatban félrekezelte a Nyugat a konfliktust.
A háborútól pedig vissza kell menni a tárgyalóasztalhoz. A migránskvótáról pedig megjegyezte, nem akarunk, s nem is lesz!
„Ha beengeded a migránsokat, akkor olyan emberek jönnek be, akikről nem tudsz semmit, nem te választottad ki őket, hanem az embercsempészek tolták rád őket. [...] Egyszer csak azt veszed észre, hogy többen vannak, és elkezded bennszülöttnek érezni magad, úgy, hogy erről nem dönthettél. Ez tönkretehet egy országot” – fejtegette a migráció hatását a kormányfő a rádióinterjúja végén.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher