CSR
FACEBOOK 
RSSHa Marshall McLuhen feltámadna és végigolvasná Gyuricza Péter kiváló új könyvét, elégedetten térhetne újra vissza végső nyugalomra.
„Ha valami csoda folytán a néhai kanadai médiaguru Marshall McLuhen – elhunyt 1980 decemberében Torontóban – a magyar nyelv használatának birtokában feltámadna és végigolvasná Gyuricza Péter kiváló új könyvét, elégedetten térhetne újra vissza végső nyugalomra.
A kötet, amelynek alcíme – »Fejezetek a magyar média és a hatalom utóbbi 25 évének történetéből« – első olvasásra felfogható úgyis, mint egy talán előre meg sem fontolt, de végül következetesen érvényesített bizonyítás a kanadai szociológus 1964-ben született híres téziséről: »A médium maga az üzenet«.
Ugyanazokon a csatatereken, személyesen is átélve a kötetben megjelölt 25 esztendőt kénytelen voltam felismerni, hogy miközben a szerző »haditudósításában« a permanens magyarországi médiaháború szinte minden ütközetéről politológiai háttérelemzésekkel tarkítva számol be – valójában ebben a könyvben nem csak »a média állapota üzenet önmagáról«, hanem ennél sokkal több történik – a negyedszázados hazai politikai elit bukásának általam eddig ismert, legpontosabban adatokba és folyamatok ábrázolásába foglalt krónikájával illetve ennek egyik lehetséges olvasatával találkozhatunk.
Gyuricza az általa »első médiapánik«-nak nevezett 1938-as »rádiócsíny« példájával kezdi (Orson Welles híres, H.G. Wells regényből készített, Világok harca című dokuhangjátékában marslakók támadták meg a Földet), végül a 2010-es új magyar médiatörvény-csomag alkalmatlanságának első bizonyítható tényeivel fejezi be az események és folyamatok leírását. Orson Welles rádiójátékától a Kádár-korszak médiastruktúrájának összeomlásáig mindössze három tucat oldalon fogalmazza meg a gondolatmenetének elméleti és történeti alapjait és ettől kezdve a szerző mint egy »detektívregény« írója a kortárs szemtanút, a tettestársakat és a gyanútlan kívülállókat egy furcsa politikai krimi olvasójává is teszi. S bár ő a »média és hatalom« harcának fejezeteit ígéri, valójában a hatalom által tönkretett magyarországi médiapiac krónikus betegségének diagnózisát adja.”
7 komment
Összes hozzászóló megjelenítése
A kommentek nem szerkesztett tartalmak,
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Hozzászólók szűrése
A kommentek nem szerkesztett tartalmak,
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
.
Istenem! Mennyivel jobb volt, amikor a nagybajuszú Kuncze Gábor viccein nevettünk.
Amikor még szegény adócsaló, a mikroszkóp szinpadon nevettette a közönséget. Ma meg hátul, holmi sufnikban haknizik.
Vége a nagy Heti gennyesnek is.
Mennyit nevettünk rajtuk., :-)
Kár , hogy vége. :-)
Wisinger!
Miért nem 2002 és 2010 között írtad ezt a cikket!?
VAJZLINGER HÚ DE HIÁNYOZTÁL!
mondja ezt ez a pénisz, aki 1967-től a nem kicsit diktatúrát, az aktuális hatalmat kiszolgáló közmédiában dolgozott???
NÓMÁLIS VAGY MAAAGIT, NÓMÁLIS VAGY???
ui.: csak érdekességből a kitüntetései 1990-ig... Biztosan mert Ő nem a hatalmat szolgálta...:D
Kiváló Dolgozó
KISZ Aranykoszorús Jelvény
Miskolci Tévéfesztivál: Riport kategória első díj (1971)
Hírháttér szerkesztő-műsorvezetői munkájáért (1984)
SZOT-díj – az Ablak c. adás műsorvezetéséért (1988)
Bejelentkezés