A mélypont

2017. május 12. 07:38

Gajdics Ottó
Magyar Idők

Ahhoz, hogy elmozduljunk a mélypontról, a politikusoknak tudomásul kell venniük, hogy munkájuk szerves része a nyilvánosság tájékoztatása. Sokszor olyasmiről is, amiről nagyon nem akarják kibontani az igazság minden részletét. A kollégáknak pedig azt kell tudomásul venniük, hogy agresszivitással, tahó viselkedéssel nem mennek semmire. Sokkal többet ér egy kis leleményesség, állhatatosság, nem szólva némi szakmai alázatról.

„Létezik egy felfogás a helyes újságírói magatartásról, erkölcsről, amit minden, hivatását komolyan vevő kolléga igyekszik maga számára kötelezővé tenni. Eszerint a média munkatársának kutya kötelessége ellenőrizni a hatalmat, őrködni fölötte a túlkapások ellen, nem engedni, hogy bárki a közösség érdekei elé helyezze önös érdekeit. Fontos azonban, hogy eközben az újságírónak is be kell tartania minden törvényt, a társadalmi együttélés valamennyi szabályát, különben nem a közösség boldogulását, hanem az anarchiát és a káoszt szolgálja – legjobb szándéka ellenére.

Akik tehát leszűkítik a hatalmat a kormányon lévőkre, figyelmen kívül hagyva, hogy az ellenzék éppen kormányra törekszik, tehát hajlamos a túlkapásokra, a saját érdekeinek mindenek fölé helyezésére, és ezért őket nem ellenőrzik ugyanazzal a lelkesedéssel, netán újságírás helyett politizálásba kezdenek és tevékenyen részt vesznek a hatalmi struktúra átrendezésében, semmivel nem különbek azoknál, akiket lelakájmédiáznak. Vagy általánosan elfogadott a politikus orra alá a leglehetetlenebb helyzetekben mikrofont dugó gerillamódszer, vagy az ellenzéki újságíró is vegye tudomásul, hol a határ.

Milyen érdekes, hogy miközben a közélet szinte valamennyi szereplője a másikat vádolja a közbeszéd színvonalának a béka hátsórésze alá kerüléséért, mindenki békességet, nyugalmat, szép szavakat, összefogást, nagy, össznépi nekibuzdulásokat vizionál. De ahhoz, hogy a köztársasági elnök intelmei valósággá váljanak, mindenkinek visszább kell fognia magát.

Ahhoz, hogy elmozduljunk a mélypontról, a politikusoknak tudomásul kell venniük, hogy munkájuk szerves része a nyilvánosság tájékoztatása. Sokszor olyasmiről is, amiről nagyon nem akarják kibontani az igazság minden részletét. A kollégáknak pedig azt kell tudomásul venniük, hogy agresszivitással, tahó viselkedéssel nem mennek semmire. Sokkal többet ér egy kis leleményesség, állhatatosság, nem szólva némi szakmai alázatról.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://media.mandiner.hu/trackback/30165