A népvándorlások és a járványok, de a mezőgazdasági forradalom és a reneszánsz mögött is az éghajlat változása állt. A most kibontakozó folyamatoknak rengeteg vesztesük lesz, ám a civilizáció ezúttal is felülkerekedhet – állítja az Észak egyik kedvenc ismeretterjesztője.
2021. március 03. 13:38
p
1
0
0
Mentés
Az orosz tél XII. Károly svéd királyt, Napóleont és Hitlert is térdre kényszerítette. Julius Caesar a viharok miatt nem tudta elfoglalni Britanniát (ezáltal megmenteni a birodalmát), s a mongolok sem Japánt. A középkori kis jégkorszak egész Európát képes volt káoszba taszítani, az El Niño pedig döntően hozzájárult a maja civilizáció hanyatlásához. A sikeres birodalmak fejlett kultúrájuknak, jól szervezett hadseregüknek és hatékony politikai rendszerüknek köszönhették győzelmeiket. Az időjárást azonban sosem tudták uralmuk alá hajtani, s legtöbbjüknek ez okozta a vesztét. A holocén kor kezdete óta kilenc jelentős éghajlatváltozással kísért időszakot azonosítottak. „Ezek nagyjából 1500 éves időközönként követték egymást. És láss csodát: a jelek szerint mind egybeesnek civilizációnk történetének kritikus szakaszaival.”
Marcus Rosenlund a finnországi svéd rádióállomás munkatársa, a tudományos ismeretterjesztés és az időjárás szerelmese. „Ha újrakezdhetném, meteorológus lennék” – fogalmazott eddigi legizgalmasabb könyvének megjelenésekor. Örömteli fejlemény, hogy Az időjárás és a történelem című remekbe szabott, személyes hangvételű, lebilincselő stílusban megírt kötet most magyarul is napvilágot látott.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az Európának ártó baloldali többséget?
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.