„Rézbőrű volt az alkony” – A magyar indiánozás címmel látható kiállítás év végéig a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kiállításhoz időzítve megjelent egy antológia is, amelyben hetvenkilenc kortárs magyar író és költő szerepel „indiános” szövegekkel. Azt nyilván pontosítani vagy árnyalni kellene, hogy mit is jelent tulajdonképpen az „indiános” szöveg. Ha rövidre akarnám zárni, talán azt mondhatnám, hogy egyszerre jelent sok mindent és semmit. Mert ez a sok mai magyar szerző – köztük jómagam is, de erről a továbbiakban diszkréten hallgatok – mind a maga sajátos módján viszonyul az indiánsághoz.
A kiállítás egyébként a huszadik század elején felbukkanó hazai indiánozás nagy alakjainak állít emléket. Baktay Ervin, Borvendég Deszkáss Sándor vagy Cseh Tamás nem lehetett valódi indián, bennük is inkább egy alapvetően romantikus kép élt arról, milyen lehetett az autentikus indián élet. Ennyiben a kiállítás ugyanúgy egy képzeletbeli, vágyképektől átjárt, közép-európai színekkel átszőtt világot mutat, mint az antológia. Amelynek címe egyébként Az utolsó indiánkönyv. Az, hogy utolsó, már olvasás előtt a melankólia erőterébe helyezi a könyvet. Mintha már a cím is azt sugallná, hogy valami végérvényesen befejeződött, valami mindörökre elmúlt. Az európai embernek az indián életforma már egy évszázaddal ezelőtt is nagyon távoli volt. Egyfajta árkádiai létezésnek tűnt. A romlatlan természettel együtt lélegző, ártatlan és naiv indián képe mélyen beivódott az európai kultúra rétegeibe, természetesen olyan közvetítőkön keresztül, mint Karl May vagy James Fenimore Cooper. A Winnetou vagy Az utolsó mohikán képezi legtöbbünk indiánképének alapjait, ne szépítsük. De ezzel nincs is baj igazán, legfeljebb csak akkor, ha a felnőttkor küszöbét átlépve még mindig azt gondoljuk, hogy ezeknek a máskülönben kitűnő regényeknek bármi közük lehet az úgynevezett valósághoz.
Édesanya, kalandor és világutazó, aki megálmodta nekünk a világ legvagányabb kisegerét, Ruminit. A sorozat ma már egész univerzummá tágult, alkotóját, Berg Juditot pedig nemcsak számos gyerek- és ifjúsági könyv szerzőjeként ismerjük, október óta ő a Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke is.
Minden síron fotó és évszám, 1987, 1991 vagy akár 1998. Erős férfiak, még életük delelője előtt. Az ukrán hadsereg átlagéletkora papíron 43 év – itt viszont rengeteg a fiatal.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.