Elemző: Zelenszkij eddig is legitim célpont volt Oroszország számára
Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy az ukrán ellenzék is kaphat most az alkalmon, és megpróbálhatja elmozdítani Zelenszkijt az elnöki székből.
Az ukrán elnök azzal vádolta meg a moszkvai vezetést, hogy a civil lakosság ellen elkövetett támadásaival mindent elkövet Ukrajna örök „oroszmentesítésére”.
Ismételten nehézfegyvereket követelt a nyugati országok készleteiből Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében. Hírügynökségek felidézték, hogy több ország is ígért légvédelmi és páncéltörő rakétákat, valamint könnyűfegyvereket Ukrajnának, a felvételen láthatólag ingerült Zelenszkij azonban kijelentette, hogy országának harckocsikra, harci repülőkre és hajók elleni fegyverrendszerekre van szüksége.
„Mindez megvan a partnereinknek, és csak ott porosodik. Mindez nem csak Ukrajna, de Európa szabadságát szolgálhatná” – mondta az ukrán elnök. Megismételte, hogy Ukrajnának mindössze a NATO harci repülőgépeinek és harckocsijainak egy százalékára lenne szüksége, és ennél többet nem is kérne. „Már 31 napja várunk. Ki vezeti az euroatlanti közösséget? Még mindig Moszkva a megfélemlítés miatt?” – kérdezte. Zelenszkij újfent azt állította, hogy Oroszország Európa felé fog terjeszkedni Ukrajna elestével. Mindazonáltal a NATO nem támogatja egy repüléstilalmi övezet létrehozását Ukrajna felett a konfliktus kiszélesedésétől tartva.
Az ukrán elnök egyébként a nap folyamán lengyel hivatali partnerével, Andrzej Dudával is beszélt, szintén nehézfegyverzetet kérve országa számára. „Ha Ukrajna partnerei nem segítenek harckocsikkal és repülőgépekkel, és ez a lehetőségük megvan, akkor nagy a kockázata annak, hogy az orosz hadsereg nemcsak rakétaveszélyt, hanem közvetlen, általános katonai fenyegetést is jelent majd szomszédaink
– Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, illetve a balti államok –
területére” – mondta. Zelenszkij sajnálkozását fejezte ki, hogy elhúzódik a lengyel harci repülőgépek lehetséges átadásával kapcsolatos döntés. "A késedelem ára ukránok ezreinek élete, akiket a békés ukrán városokra mért légi– és rakétacsapások során vesztünk el" – tette hozzá. Washington ugyanakkor eredetileg elzárkózott a felvetéstől attól tartva, hogy a lengyel MiG–29–es típusú vadászrepülőgépek átadása Ukrajnának akár katonai eszkalálódáshoz vezethetne a NATO és Oroszország között.
Zelenszkij mindemellett az Ukrajinska Pravda hírportálnak nyilatkozva azzal vádolta meg a moszkvai vezetést, hogy a civil lakosság ellen elkövetett támadásaival mindent elkövet Ukrajna örök „oroszmentesítésére”. „Oroszország mindent elkövet, hogy államterületünkön »oroszmentesítést« hajtson végre országunk keleti felében, ott, ahol az orosz mindig is részét képezte a mindennapoknak az ukrán mellett, és ahol éppen romokká változtatják békés városainkat" – hangoztatta Zelenszkij, mondván: ez
újabb megnyilvánulása Moszkva „öngyilkos politikájának”.
Irina Venediktova ukrán főügyész szombaton Facebook-oldalán arról számolt be, hogy a harccselekmények február 24-i kitörése óta tizenkét újságíró vesztette életét Ukrajnában, és tízen megsebesültek, többen közülük súlyosan. „Halálos vége lehet Putyin agressziójáról az igazat tudósítani – a háborúban már tizenkét újságíró halt meg” – írta. Szerinte eddig legalább 56 sajtómunkást ért támadás, köztük tizenöten külföldiek, a többi között brit, dán, cseh, amerikai, svájci és egyesült arab emírségekbeli állampolgárok. Hozzátette, hogy a halottak között egy orosz, egy ír és egy amerikai újságíró is van. A főügyész közlését nem lehetett független forrásból ellenőrizni.
(MTI)
(Fotó: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előre be nem jelentett videóüzenetet intéz a Dohai Fórum elnevezésű nemzetközi konferencia résztvevőihez 2022. március 26-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.MTI/AP/Lujain Jo)