Fokozódó háborús pszichózis: A NATO főtitkára szerint Ukrajnának joga van ahhoz, hogy orosz területen orosz célpontokat támadjon
Jens Stoltenberg szerint át kellene értékelni az Ukrajnának nyújtott katonai segítség felhasználásának korlátait.
Az elmúlt száz év eddigi legnagyobb aszálya sújtja Magyarországot – erősítette meg a Mandinernek Nagy István agrárminiszter. Szerinte mégis betakaríthatunk annyit, amennyi a hazai fogyasztást kielégíti.
Szinte átokként nehezedik az Alföldre az aszály, a Mandiner Békés megyei bokáig érő kukorica és napraforgótáblák látványán tapasztalta: odalett a termés java. Hazánkban a katasztrofális aszály nem azzal kezdődött, hogy sokfelé hetek-hónapok óta nem esett. Idén már az év első hónapjaiban sem hullott érdemi csapadék, „téli aszály” vetítette előre a baljós nyarat. A tavaly nyáron mélyen kiszáradt talaj kellően mély rétege télen sem töltődött fel csapadékkal. Mindehhez társul most a roppant szárazság mellett a napsugárzás rendkívüli intenzitása.
A legnagyobb aszálykárok a Dunától keletre, azon belül a Dél-Alföldön: Békés és Csongrád-Csanád megyében mutatkoznak, de például Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyírségi részén is aggasztó a helyzet. Nagy István agrárminiszter hírül adta,
a termelők. A kialakult helyzetben az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a gazdálkodókat, az agrárkár-enyhítési rendszer fontos segítséget jelent a termelőknek.
A miniszter rámutatott: az állattenyésztő ágazatot is fokozottan sújtja az aszály. Ők nemcsak azzal szembesülnek, mint a növénytermesztők, hogy a műtrágya, a növényvédőszer, az energia- és üzemanyagárak magasabbak, hanem azzal is, hogy a takarmány ára szintén felszökött.
Az elmúlt száz év eddigi legnagyobb aszálya sújtja Magyarországot – összegzett a Mandinernek Nagy István agárminiszter. Szerinte ha két hétig nem érkezik nagyobb mennyiségű eső, a károk szinte beláthatatlanok lehetnek a kukorica- és napraforgótermés tekintetében. Ugyanis két fő őszi betakarítású növényünket – a napraforgót és a kukoricát – rendkívüli módon sújtja már most is az aszály.
Ha még két hétig nem érkezik jelentős mennyiségű eső, akkor később már hiába esik,
mert addigra ki fognak sülni a magok” – állapította meg Nagy István. Rávilágított: a gabonatermelők mellett bajban vannak a szántóföldi zöldségtermelők is.
Búzával a miniszter szerint még csak-csak rendben leszünk; beköszöntött az aratási idő. Persze nyilván kevesebb lesz a termés, mert a magok tömege nem tudott úgy kiteljesedni, megsültek a kalászosok. Az ország keleti részében
ez az arányváltozás a learatott árpánál már valóság. Ugyanakkor nagyobb területen vetettünk legutóbb gabonát, ami összességében kompenzálja a megcsappant termésátlagok hátrányát.
Kérdésünkre, hogy az aszály okozta probléma mennyire kombinálódik a szomszéd országban dúló háborúéval, Nagy István leszögezte: „Az aszály, illetve – például az energia- és üzemanyagárak révén – az elhúzódó háború és a brüsszeli energiaszankciók együttesen súlyos gondot okoznak a magyar mezőgazdaságban. Egész Európában drágul az élelmiszer, de
az a veszély nem fordulhat elő, hogy nem terem a magyaroknak annyi, amennyi szükséges,
hiszen hazánk alapvetően húszmillió ember, vagyis lakosságunk duplájának ellátására képes.”
De vajon hogyan hat Magyarországra, hogy a szomszédunkban dúló háború hadviselő felei a világ legnagyobb gabonaexportőr államai közé tartoznak, és hogy az orosz-ukrán háború következtében 20 millió tonna gabona „ragadt bent” Ukrajnában? Nagy István agrárminiszter válasza így hangzott: „Mivel előrelátó kormánya van Magyarországnak, olyan bejelentési kötelezettséget léptettünk életbe, amelyből felmérhetjük, mekkora terméskészlet fog rendelkezésére állni a betakarítás nyomán. Az így lehetségessé váló
koordinálás révén elhárul annak kockázata, hogy túlzott mennyiségű gabona kerüljön ki
a globális piac vészjelzései miatt.”
A tárcavezető ezzel zárta Mandinernek adott nyilatkozatát: „Az élelmiszerválság migrációs válságot is hozna. Minden szempontból a béke mielőbbi rendezése a legfontosabb!”