A magyarok vérének hete
Manfred Weber soha nem mondott olyat, hogy legyen európai sorkötelezettség.
Orbán Viktor zárt körben elhangzott decemberi beszédéről vitáztak az ATV Öt című műsorában.
Konok Péter történész szerint azzal
„valamiféle elidegenítő szakralitás” történt – hiszen Buddha vagy Jézus tanításait is tanítványaik jegyezték le –,
amikor a miniszterelnöknek a december közepén a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján elmondott beszédét politikai igazgatója, Orbán Balázs tárta a nyilvánosság elé (egyébként lapunk hasábjain – a szerk.).
Hogy miért nem a saját neve alatt lett publikus a beszéd, arra Ceglédi Zoltán politikai elemző arra gyanakodott, hogy valószínűleg azért Orbán Balázs interpretálta a kormányfő beszédét, hogy a benne foglalt üzenetet „szondáztatni tudják”.
A beszéd központi üzenetéről, miszerint Magyarországnak egy regionális középhatalmi státuszt kellene elérnie, Ceglédi azt mondta: Orbán Viktor gondolatmenete észszerű, hiszen
és szerinte fölösleges a kritikusok felhördülése, mert ezzel a kormányfő nem is mondott újat.
Vona Gábor úgy vélte, hogy ezzel a beszéddel Orbán „megint adott egy narratívát Magyarország múltjáról, jelenéről és jövőjéről”, és a magyar társadalom megint úgy érezheti, hogy van itt egy politikus, aki gondolkodik Magyarországról. Igazából három millió fideszes szavazóban kell ennek rezonálnia, hiszen ők a célpont, a kormányfő nekik kommunikál – tette hozzá a Második Reformkor Alapítvány alapítója.
A regionális középhatalmi státusszal a Jobbik volt elnöke szerint Orbán azt akarta mondani, hogy „előrébb vagyunk a régió többi államánál”, de szerinte nagy hiba, hogy az előadásból fontos témakörök kimaradtak: ez az EU, a NATO, a szociális és a környezetvédelmi szempont. Így
Orbán kicsit úgy viselkedik, mint egykor a Napkirály: „Magyarország én vagyok”.
Hont András szerint ugyanakkor Orbán gondolatmenete logikátlan volt, hiszen ha azt szeretné, hogy Magyarország az országok blokkosodásából kimaradjon, kizárásos alapon a globalizmus lehet a megoldás, ennek liberális modelljét azonban a miniszterelnök bukottnak tartja.
Ceglédi úgy vélte az ATV műsorában, hogy ez egy stratégiai beszéd lett volna, de a NER-uralom tizenhárom éve után ez nem látszik,
„a konjunktúrának vége, és helyette mondani kell valamit” – fogalmazott.
Orbán társadalmi ajánlata az, hogy „Legyünk újra a legvidámabb barakk!” – vetette közbe Konok Péter, aki később kifejtette: a magyar politikában nincsenek paradigmák, Orbán a híveinek egy ál-paradigmát kínál csupán.
Konok Péter megszólalását az alábbi videó 14. percétől hallgathatja vissza:
Az Öt című műsorban szó volt még az Erasmus-ügyről, amellyel kapcsolatban Vona megjegyezte: az Európai Bizottság azzal, hogy a diákokkal fizetteti meg a magyar kormánnyal folytatott vitája árát, „egy óriási magas labdát dobott fel” – ezzel egyetértett Konok is, aki ziccernek nevezte a helyzetet, mert
Ceglédi Zoltán úgy vélte, olyan érzet alakulhat ki, hogy „az EB büntet minket”, ez pedig a Fidesz narratíváját erősíti, majd ehhez Hont András hozzáfűzte: sajnos „sematikusan gondolkodó emberekkel van tele a nyugati intézmények jelentős része”.
Az adás utolsó harmadában Márki-Zay Péter pártalapításáról vitatkozott a négy vendég. Vona elmondta, szerinte Márki-Zay „ezeket a lépéseket nem gondolja át, intuíciókat tesz bele a politikai létezésbe”; Konok úgy vélte, ez a tehetetlenség jele, vagy inkább „egy vicc, ez egy über-kutyapártos geg”, míg Hont András azzal zárta le, hogy egy ernyőszervezet vezetőjének Márki-Zay Péter nem alkalmas.
--
Nyitókép: YouTube