A Szabad Európa szerint szankciókat készítenek elő Washingtonban Magyarország ellen, a témában Dalibor Rohac, a washingtoni American Enterprise Institute vezető elemzője is megszólalt.
Az elmúlt napokban attól visszhangzott a baloldali sajtó, hogy David Pressman amerikai nagykövet befolyásos magyar közéleti személyek szankcionálását jelentheti be. Ezt azóta maga az amerikai nagykövet sajtótájékoztatója cáfolta meg, az USA ugyanis Magyarországot nem szankcionálta, a szankciós listán a több tucat személyből csupán Laszlóczki Imre, a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank alelnöke az egyetlen magyar. Így Magyarország megbüntetéséről, vagy a hazánk elleni szankciókról beszélni nem lehet.
A Szabad Európa ugyanakkor washingtoni tisztviselőkre hivatkozva arról írt, hogy az USA-ban éppen készülőben van egy, a korrupció letörésére irányuló törvényjavaslat, amely több korábbi magyar kormányzati tisztviselőt és kormányközeli szereplőt is érinthet. A portál forrása szerint amennyiben a törvényjavaslat elfogadásra kerülne, vízumtilalmi listára helyeznének fel befolyásos magyar közéleti személyeket. Arra azonban mindenképpen fel kell hívni a figyelmet: ahhoz, hogy a javaslatból bármi legyen, azt a republikánus többségű képviselőházon is keresztül kellene vinni. Ez a vállalkozás viszont nem biztos, hogy gyerekjáték lesz, miután
közismerten több mint kedélyes a viszony a jelenlegi magyar kormánypárt és a Republikánus Párt között.
A portál szerint a magyar szereplőket is érintő törvényjavaslat tavaly ősz óta készül, úgy értesültek, hogy az amerikai törvényhozás ezzel kívánja jelezni: nem nézik jó szemmel a korrupció mértékét Magyarországon.
„A lépés már régóta esedékes. Bár nem ez az első alkalom, hogy ez történik, az USA-nak sokkal erőteljesebben fel kellett volna lépnie, amikor a korrupcióról van szó, és ez egy jó lépés. Valószínűleg ez az egyetlen nyelv, amelyet az Orbán-kormány megért” – nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Dalibor Rohac, a washingtoni American Enterprise Institute vezető elemzője.
Dalibor Rohac neve ismerősen csenghet, a Washingtonban élő és dolgozó szlovák kutató
Volt már rá példa, hogy Brüsszelben és az amerikai adminisztráció környékén is Magyarország elleni szankciókért lobbizott. A jelek szerint nem hagyott fel ezzel a szokásával.
Washgintoni tevékenysége mellet a szlovák elemző a brüsszeli Wilfried Martens Center for European Studies kutatójaként és a prágai Angol–amerikai Egyetem munkatársaként is dolgozik. Korábban azonban Rohac a Cato Institute Center for Global Liberty and Prosperity szervezeténél tevékenykedett, melynek támogatói között 2012-ben Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa is feltűnt. Emellett Rohac az Oxfordi Egyetem Max Beloff központjánál, a Legatum Institute-nál, és a brüsszeli Center for New Europe-nál is megfordult, de alkalmi tanácsokkal a Helsinki Bizottságot is ellátta már.
Rohac neve Magyarországon egyébként akkor vált ismerté, amikor 2017-ben Kész Zoltán kollégájával, és Hajba Mátéval a The Washington Post hasábjain
öt pontban értekeztek arról, hogyan kellene Amerikának „rendet tennie” Magyarországon.
Az öt pont között szerepelt a magyar-amerikai közös hadgyakorlatok felfüggesztése, a magyar kormány tagjaitól való vízummegtagadás, illetve a Fidesz kizárása a Néppártból és a Magyarországnak járó uniós kifizetések befagyasztása is.
Emlékezetes volt az is, amikor Rohac 2022 elején tulajdonképpen beismerte, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti huzavona nem a jogállamisági problémákra vezethető vissza, szakmai kérdésekről szó nincs. A szlovák kutató ugyanis elmondta: ha egy tagállam kormánya azt csinálja, amit Brüsszel akar,
Ellenben ha egy tagállam szembemegy Brüsszel akaratával, akkor folyamatos támadásokra számíthat. A felvételből egyértelműen kiderült: a brüsszeli elit gazdasági és politikai szempontból egyaránt kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben.
A miniszterelnök is reagált az amerikai szankciókra, s ő is világossá tette, hogy Magyarországgal szembeni szankciókról szó nincsen, azok Oroszország ellen születtek meg. Orbán egyértelművé tette, hogy 34 magánszemélyről van szó, akik ellen felléptek az amerikaiak. Egy magyar, egy ciprusi, egy liechtensteini és egy osztrák volt köztük, akik uniós polgárok – részletezte a kormányfő. Nem mellesleg az amerikai nagykövet is leszögezte, hogy
Mindezek fényébében érdekes, hogy a baloldali sajtó által beharangozott szankciós fenyítés elmaradása után néhány nappal a Szabad Európa ismét kinyitotta ezt a kérdést. Az mindesnetre biztos, ha készülőben is van egy ilyen törvény, akkor Washingtonnak a magyarországgal szimpatizáló republikánus képviselőket is meg kell győznie arról, hogy a Magyarországi helyzet súlyossága miatt intézkedni „kell”.
Nyitókép: MTI/EPA/MICHAEL REYNOLDS
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
„Nekem ne mondja senki, hogy ne legyek kemény” – frappáns idézettel osztott meg videót a kormányfő.
A miniszterelnök szerint a béke melletti érvelés egyben jól felfogott anyagi, gazdasági érdek is.
Egy felmérés szerint minél erőteljesebb világszerte az LMBTQ-kampány, annál több a zaklatás és erőszak a közösség tagjai ellen.
„Ne aggódj, a magyarok nem fogják engedni, hogy a döntés a Te kezedbe kerüljön” – üzente az államtitkár.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
